Hossza: 558 km, vízgyűjtő területe: 50 300 km², évi közepes vízhozama a torkolattól 39 km-re 456 m³/s.
A Vologdai területen lévő Kubenszkoje-tóból ered. Eleinte délkelet felé folyik, majd Vologda közelében, két mellékfolyójának torkolata után éles kanyarulattal északkeletre fordul és a Vologdai terület keleti felét átszelve, lényegében kettéosztva éri el Velikij Usztyugnál a Jug-folyót. A két folyó egyesülésével indul útjára az Északi-Dvina.
A Kubenszkoje-tóból a Szuhona kifolyását hajózható zsilippel szabályozzák. A folyó alsó szakaszának alacsony esése és széles ártere van; tavaszi áradáskor az itt beömlő Lezsa- és Vologda-folyók duzzasztó hatása miatt néha előfordul, hogy a Szuhona vize a tóba visszafelé áramlik. A középső szakaszon gyakoriak a sekélyes részek, zátonyok, köves szigetek, majd a meder 80–100 m mély, kanyonszerű völgyben kanyarog. A torkolat előtt esése újra kisebb, a víz sebessége lecsökken.
Túlnyomórészt olvadékvizekből táplálkozik. Novemberben, (középső szakasza néha decemberben) befagy, a tavaszi jégzajlás április második felében, május első felében kezdődik. A folyó hajózható, de nyáron az alacsony vízállás miatt a hajózás gyakran szünetel.
A Szuhona részét képezi annak a víziútnak, amely a Volgát – és ezáltal a Kaszpi-tengert – a Ribinszki-víztározón, a felduzzasztott Sekszna-folyón és a Kubenszkoje-tavon keresztül összeköti a Fehér-tengeren lévő Arhangelszk kikötőjével.
Mellékfolyók
A Szuhona Velikij Usztyug katedrálisának harangtornyából.
