A kifejezés a Közép-Kalifornia egyik befektetőjétől, Ralph Vaerstől ered. Nyomtatásban először Vaers egyik barátja, Don Hoefler használta az Electronic News című gazdasági hetilapban. Az 1970-es évektől használatos szófordulat.
Forradalmi terület az információs technológiában
A Szilícium-völgy jelentőségét adja, hogy olyan dolgok feltalálásának és csúcstechnológiájúvá fejlesztésének volt a helyszíne, mint az integrált áramkör, a mikroprocesszor, a személyi számítógép. Ezek évtizedekre meghatározták az ipar és a mindennapi élet fejlődésének irányvonalát. Az iparágban érdekelt cégek tömeges jelenlétének köszönhetően a területen nagy számú, magasan képzett mérnök, tudós és gazdasági szakember él. A Szilícium-völgyben található a Stanford Egyetem is.
Gazdaság
Az AeA egy 2008-as tanulmánya szerint a Szilícium-völgy az Amerikai Egyesült Államok harmadik legnagyobb információs technológiai központja, New York és Washington után, mintegy 225 300 munkahellyel. Ez azt jelenti, hogy a térségben 1000 dolgozóra 285,9 „szilícium-munkás” jut. Eközben a völgyet is magába foglaló San Francisco-öböl mintegy 386 000 a szektorban dolgozót tart el.
Magyarul gyakran – és hibásan – Szilikon-völgyként emlegetik a térséget. Ennek oka, hogy a szilíciumangol neve silicon, míg a magyarul szilikonnak nevezett anyagot angolul silicone-nak nevezik.[1]
Mészáros László: Sikerre születtem. Egy amerikai magyar vállalkozó útja a Szilícium-völgyig és tovább; Athenaeum, Bp., 2015
Eric Weiner: A zsenialitás földrajza. A világ legkreatívabb helyeinek nyomában az ókori Athéntól a Szilícium völgyig; ford. Dankó Zsolt; HVG Könyvek, Bp., 2018
Eric Schmidt–Jonathan Rosenberg–Alan Eagle: Trillió-dolláros coach. Bill Campbellnek, a Szilícium-völgy nagyágyújának vezetői kalauza; ford. Dufka Hajnalka; 21. Század, Bp., 2020
