Apja fényképész volt.[3] Gyermekkorát szülei szülőfalujában, Glinyinóban töltötte, a Jaroszlavli területen. Középiskolai tanulmányait Ribinszkben végezte. 1932-től a moszkvai metróKomszomolszkaja állomásán dolgozott, ezután a moszkvai SZ. P. Gorbunov Repülőgyár személyzeti osztályának felügyelője lett. 1936 és 1940 közt a Gorkij Irodalmi Intézet esti tagozatának hallgatója lett. Első munkáit a Moszkvai Metróépítő Vállalatnál nyomtatták ki. Nyomtatásban megjelent első könyve a Друзьям (Barátaimnak) című verseskötet volt. A második világháború alatt a Vörös Hadsereg 8. Panfilov Gárdahadosztálya zenészszakaszánál szolgált. 1941-ben lépett be a Szovjetunió Kommunista Pártjába. A háború után rövid ideig a Pravda szerkesztőségében dolgozott. 1947-ben lépett be a Szovjetunió Írószövetségébe. 1949-től költészeti szemináriumokat tartott a Moszkvai Irodalmi Intézetben. Egyetemi docens volt, tagja a Moszkva és a Krokogyil című lapok szerkesztőbizottságának. 1954-től 1990]-ig a Szovjet Írószövetség vezetőségének tagja volt. A moszkvai Vegyenszkoje temetőben nyugszik.
Számos kötet, vers, szatirikus kispróza, fordítás köthető a nevéhez. Dalszövegeket is írt, ezekre bátor, optimista hangvétel jellemző, a szövegekből kötelességtudat és hazafiság árad. Sokat írt a népek barátságáról, munkásságára a kommunista meggyőződés jellemző.[4][5]Magyar nyelven a Galaktika 9. száma közölte egy versét Hozzád szólok, Lunohod-1 címen 1974-ben.
Munkái
Verseinek gyűjteményes kiadásai
Друзьям (1939)
С добрым утром (1948)
Откровенный разговор (1951)
Мои встречи (1953, 1955)
В гостях и дома (1958)
Книга посвящений (1961)
Весёлый характер (1963)
Гвардии рядовой (1963)
Сердце на орбите (1965)
Давайте радовать друг друга (1966)
Наедине с прекрасным (1966)
Таврида — Родина моя (1968)
Мои лучшие строки (1970)
Моё и наше (1973)
Светочи мои (1977)
Дорогая моя провинция (1979)
Избранные стихотворения и поэмы в двух томах (1974)
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Смирнов, Сергей Васильевич című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.