PROFILBARU.COM

	Szent László-templom
	szlovák műemlék; szlovák kulturális műemlék;
Egyházmegye	Nagyszombati főegyházmegye
Védőszent	I. László magyar király
	Építési adatok
Építése	20. század
Stílus	szecessziós építészet
Település	Ógyalla
	Elhelyezkedése
	Szent László-templom Pozíció Szlovákia térképén
	é. sz. 47° 52′ 13″, k. h. 18° 11′ 26″47.870400°N 18.190700°EKoordináták: é. sz. 47° 52′ 13″, k. h. 18° 11′ 26″47.870400°N 18.190700°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szent László-templom témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Szent László-templom (egyértelműsítő lap).

Az ógyallai római katolikus Szent László-templom 1912–1913 között épült. A magyar szecessziós építészet egyik jellegzetes példája Szlovákia területén. A templomot Medgyaszay István tervezte, aki elsősorban a vasbeton merész alkalmazása révén vált híressé Magyarországon. A Szent László-templommal új korszakot nyitott meg munkásságában, amelyet a vasbeton alkalmazása helyett a fa felhasználása iránti érdeklődés jellemez.

Története

A Szent László királynak szentelt római katolikus templom az egykori barokk templom helyén áll, melyet 1718-ban építettek, és az 1763-as földrengés után restauráltak. Az 1911-es tűzvész során - melyben több gyallai épület, közöttük a plébánia épülete is megsérült - az öreg templom leégett. Az új plébániát Medgyaszay javaslata alapján készítették. A tervek egyik kidolgozója Boldoghy Gyula volt.

Alaprajza

A templom szecessziós épület, melyet az erdélyi gótikus építészet ihletett. A templom nyolcszögletű alaprajzú, mely nyolcszögből négy oldalsó szár türemkedik ki, melyek együtt egy keresztet formáznak. Ezek egyike meghosszabbított. Itt található a templombejárat. A sekrestye szintén sokszögletű, a kereszt szárai között helyezkedik el északnyugati irányban.

Beltere

A belső teret felülről a fából készült kupola zárja le. A kupola sötét színe kontrasztot teremt a környező falak fehér színével, amelyek a kereszt száraival enyhén nyomott Tudor-boltívekkel kapcsolódnak. Az oldalsó terek faboltozata ezen boltíveket követi. A kórust a központi tértől népi motívumokkal díszített faragott fakorlát különíti el. Ugyanezen népi motívumok díszítik a szószéket is. A kórus és az oldalsó terek famennyezete karcsú fapilléreken nyugszik. A pillérek volutafőkkel vannak ellátva, melyek díszítését az erdélyi népművészet inspirálta.

Szerkezete

A belső és külső tér szerves egységet képeznek. A külső rész egysége a templombelsővel egyedül a boltozatos szerkezettel bomlik meg, mely a külső részen nem jelenik meg megfelelően. A kupolát sátortető fedi, melynek csúcsán funkció nélküli lucerna van sokszögű alaprajzzal. Az oldalsó terek tört hengeres boltozatát félnyeregtető. A falak sima felületét csak az ablaknyílások periodikus váltakozása szakítja meg, melyek teljes boltívben végződnek. Díszítőelemeket csak a fából készült részeken látunk. A külső térben díszítettek csak a tetőt tartó konzolok. A fából készült konstrukciós elemek Medgyaszay művészeti elképzeléseinek megtestesülései. Foglalkozott ugyanis a különböző építőanyagok művészi módon történő felhasználásával. Ezt bizonyítja a fából készült kupola szerkezeti megformálása, illetve a fából készült mennyezet a konzolokkal, melyeket mint kontrasztot érzékel a szemlélődő a tiszta beltérrel.

Méretei

A torony magassága: 48 m
A torony alaprajzának területe: 20 m²
A templom teljes alaprajzának területe: 435 m²
Befogadóképesség: 164 személy
Kórus területe: 135,50 m²
Kórus befogadóképesség: 240 személy
Együttes terület: 570,50 m²
Állóhely: 1100 személy
Férőhely együtt: 1550

Források