Szalagos tigrispiton
A szalagos tigrispiton (Python bivittatus) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a pitonfélék (Pythonidae) családjába tartozó faj.[1] Gyakran használt neve a burmai piton.[2]
Rendszertani besorolása
2009-ig ezt a kígyófajt a tigrispiton (Python molurus) alfajának vélték (Python molurus bivittatus).[3]
Előfordulása
A szalagos tigrispiton Dél- és Délkelet-Ázsia trópusi térségeinek lakója. Természetes élőhelye: Kelet-India, Nepál, Nyugat-Bhután, Délkelet-Banglades, Mianmar, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa, Vietnám, Malajzia kontinentális felének északi része, Dél-Kína (Fucsien, Csianghszi, Kuangtung, Hajnan, Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület és Jünnan),[4] Hongkong, valamint az indonéziai Jáva, Dél-Celebesz, Bali és Sumbawa.[5]
Floridában az 1970-es években kivadult és inváziós fajjá vált;[6] nagy károkat tesz az ottani állatvilágban.[7] 2009-ig az Everglades Nemzeti Parkból 1330 példányt fogtak be.[8] A legnagyobb (2022-ben befogott) nőstény 5,48 méter hosszú volt és 97,5 kilót nyomott.[9]
Megjelenése
A vadonban az átlagos szalagos piton 370 centiméter hosszú.[10][11] A fajon belül létezik nemi kétalakúság, azonban nem annyira méretben, mint testtömegben, hiszen a nőstény csak kicsivel hosszabb a hímnél, de jóval testesebb és nehezebb. Ugyanazon a nemen belül a hossz és tömeg aránya is igen változatos lehet, például néhány fogságban tartott nőstény adata: 347 centiméter - 29 kilogramm, 400 centiméter - 36 kilogramm, 450 centiméter - 40 kilogramm, valamint 500 centiméter - 75 kilogramm.[12][13] Néhány fogságban tartott hím adata: 280 centiméter - 12 kilogramm, 297 centiméter - 14,5 kilogramm, 300 centiméter - 7 kilogramm és 305 centiméter - 18,5 kilogramm.[14][15][16][17][18] A rekordot egy fogságban tartott nőstény, „Baby” tartja, melynek teljes élettartama nem ismert, azonban fogságban 27 évet élt; halálakor 574 centiméteres volt.[19] A kígyó eredeti színe sötét, számos sötétebb barna foltokkal; a foltokat még sötétebb barna vagy fekete sávok szegélyezik.[20] Fogságban világosabb színeket is kialakítottak.
Életmódja
Egyaránt jól érzi magát a vízparton, a vízben és a fákon is. Kiváló úszó és mászó. Főleg a füves területeket, mocsarakat, lápvidékeket, folyóvölgyeket és domboldalakat részesíti előnyben. Az erdőket és esőerdőket is kedveli, addig amíg ott megfelelő tisztások vannak számára. Ragadozó életmódot folytat; étrendjében számos méretű állat szerepel, a patkánytól és madaraktól kezdve, egészen a kis és közepes párosujjú patásokig és akár a mississippi aligátorig is.[7] Ahhoz, hogy megeméssze táplálékát, napsütésre van szüksége.[21][22][23]
Szaporodása
A szaporodási időszaka kora tavasszal van. A nőstény március-áprilisban, példánymérettől függően 12-36 darab tojást rak. A Naptól felmelegített testét a tojások köré teszi, és kikölti azokat. Költés után az anyaállat többé nem törődik kicsinyeivel. A kis kígyók a fészekben maradnak míg meg nem erősödnek, vagy ki nem fogy a tartalékuk.[24]
Képek
Jegyzetek
- ↑ Stuart, B. (2012. december 7.). „Python bivittatus”. The IUCN Red List of Threatened Species 2012, e.T193451A2237271. o, Kiadó: IUCN. DOI:10.2305/IUCN.UK.2012-1.RLTS.T193451A2237271.en. (Hozzáférés: 2018. január 13.)
- ↑ Háziállat.hu: A burmai piton (Python molurus bivittatus)
- ↑ Jacobs, H.J. (2009). „On the taxonomy of the Burmese Python, Python molurus bivittatus KUHL, 1820, specifically on the Sulawesi population”. Sauria 31 (3), 5–11. o.
- ↑ Barker DG, Barker TM (2010). „The Distribution of the Burmese Python, Python bivittatus, in China”. Bulletin of the Chicago Herpetological Society 45 (5), 86–88. o. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 10.) The authors describe the presence of this specimen in Sichuan as an anomalous occurrence, and do not include the province in the python's range
- ↑ Barker DG, Barker TM (2008). „The Distribution of the Burmese Python, Python molurus bivittatus”. Bulletin of the Chicago Herpetological Society 43 (3), 33–38. o. [2014. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 10.)
- ↑ „Top 10 Invasive Species”, Time, 2010. február 2.. [2010. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. április 27.)
- ↑ a b Adams, Guy. „Pythons are squeezing the life out of the Everglades, scientists warn”, The Independent, 2012. február 1.
- ↑ http://www.nps.gov/ever/naturescience/burmesepython.htm (US National Park Service website - December 31, 2009)
- ↑ Kiss Imola: Minden eddiginél nagyobb burmai pitont fogtak Floridában
- ↑ Malcolm Arthur Smith|Smith MA (1943). The Fauna of British India, Ceylon and Burma, Including the Whole of the Indo-Chinese Sub-region. Reptilia and Amphibia. Vol. III.—Serpentes. London: Secretary of State for India. (Taylor and Francis, printers). xii + 583 pp. (Python molurus bivittatus, pp. 108-109).
- ↑ Campden-Main SM (1970). A Field Guide to the Snakes of South Vietnam. Washington, District of Columbia. pp. 8-9.
- ↑ Saint Girons H (1972). "Les serpents du Cambodge ". Mémoires du Muséum national d'Histoire naturelle, Série A 40-41. (in French).
- ↑ Deuve J (1970). "Serpents du Laos ". Mémoire O.R.S.T.O.M., Paris (39): 61-62, 65-66. (in French).
- ↑ (1976) „Observations on the reproduction of Python molurus bivittatus (Reptilia, Serpentes, Boidae)”. Journal of Herpetology 10, 333–340. o. DOI:10.2307/1563071.
- ↑ (1979) „Social behavior in a captive group of Indian pythons, Python molurus (Serpentes, Boidae) with formation of a linear social hierarchy”. Copeia 1979, 466–471. o. DOI:10.2307/1443224.
- ↑ (1982) „Preliminary observations on endogeneous heat production after feeding in Python molurus”. Journal of Herpetology 16, 92–95. o. DOI:10.2307/1563914.
- ↑ (1991) „Endocarditis and congestive heart failure in a Burmese python (Python molurus bivittatus)”. Journal of Zoo and Wildlife Medicine 22, 245–248. o.
- ↑ (2003) „Molecular genetic evidence for parthenogenesis in the Burmese python, Python molurus bivittatus”. Heredity 90 (2), 130–135. o. DOI:10.1038/sj.hdy.6800210.
- ↑ Barker DG, Barten SL, Ehrsam JP, Daddono L (2012). "The Corrected Lengths of Two Well-known Giant Pythons and the Establishment of a New Maximum Length Record for Burmese Pythons, Python bivittatus ". Bulletin of the Chicago Herpetological Society 47 (1): 1-6. pdf.
- ↑ Comparing Wild Florida Burmese & African Rock Pythons - https://www.youtube.com/watch?v=MosOA408Ye8
- ↑ National Geographic: Python Bursts After Eating Gator
- ↑ Large Python Captured, Killed After Devouring Adult Deer | KSEE 24 News - Central Valley's News Station: Fresno-Visalia - News, Sports, Weather | Local News. Ksee24.com, 2011. október 31. [2012. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
- ↑ Digestive physiology of the Burmese python: broad regulation of integrated performance. Jeb.biologists.org, 2008. december 15. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
- ↑ Ghosh, Anwiksha: Burmese Python. AnimalSpot.net. (Hozzáférés: 2012. december 27.)
Források
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Burmese python című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
|
|