A vasútvonal folytatását Óbecsétől Újvidékig az Óbecse-újvidék-titeli HÉV társaság építette. A 63,8 km hosszú vasútvonalat 1899. július 2-án adták át a forgalomnak, a 37,9 km hosszú Újvidék–Titel közötti szárnyvonallal együtt. A két vasúttársaság 1906-ban egyesült Bács-Bodrog vármegyei egyesült h. é. vasutak Rt.[2] néven, így egy kézbe került a Horgostól és Szabadkától Újvidékig terjedő vasúthálózat. Egy évvel később, 1907-ben Óbecse elágazó állomássá vált a Zombor–Óbecsei HÉV társaság vonalának megnyitásával.
Napjainkban
Az egykori vasútvonal Szabadka–Zenta közötti szakasza ma a Szerb Államvasutak 33-as számú vasútvonalának része.[3] A felújítása 2020. novemberére készült el. Rajta a személyvonatok engedélyezett sebessége 80 km/h, a tehervonatoké 60 km/h lett.[4]
Zenta és Óbecse között nincs forgalom, a pálya járhatatlan. Itt ma is megtalálhatók az építéskori "l" sínek. Az egykori elágazó állomás Óbecse a közelmúltban már csak Újvidék felől volt elérhető vasúton, mivel itt a pálya átépült korszerűbb sínrendszerre, és szórványos teherforgalom volt rajta. A vasúti pályafenntartó állami cég 2022-es döntése értelmében a vasútvonalat véglegesen felszámolják és felszedik. A sínek ócskavasként való értékesítése mellett az ingatlanokat (épületek, területek stb.) is eladják.[5]
2024-ben ezt a szakaszt teljes hosszában felszedték.
Jegyzetek
↑Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 88. és 241. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
