Felsőfokú tanulmányait még a Műegyetem közgazdasági karán kezdte, majd az abból 1948-ban létrejött Közgazdaságtudományi Egyetemen fejezte be, és szerzett diplomát. 1950-ben a Közgazdaságtudományi Egyetemen aspiráns lett, valamint tanársegéd a gazdaságtan tanszéken. 1953-ban a Társadalmi Szemle című folyóirat munkatársa volt. Az 1954–56-os években az Országos Tervhivatalban dolgozott. A „Petőfi Kör” közgazdászvitájának egyik vitavezetője volt.[1] 1959-től a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (mai nevén Corvinus Egyetem) docense, majd 1968–1973 között rektora. 1966-tól az új gazdasági mechanizmust előkészítő bizottság tagja. 1973-tól volt a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1970–1990 között országgyűlési képviselő. Segített megőrizni a gazdasági reform vívmányait, valamint annak folyamatos fejlődését is igyekezett biztosítani.
Művei
Szocializmus politikai gazdaságtana 5. füz. A szocialista népgazdaság fejlődésének tervszerűsége 2. évf. délelőtti és levelező, valamint államvizsgázó hallgatók számára; MKKE, Budapest, 1960
A szocialista tervszerűség elméleti kérdései (1960)
A szocialista termelés alapvető vonásai (1964)
A vállalati gazdálkodás jelenlegi helyzete és feladatai; in: Országos Agitációs és Propaganda Tanácskozás. 1970. febr. 5–7.; Kossuth, Budapest, 1970
A termelőerők és termelési viszonyok fejlesztésének kérdései; Kossuth, Budapest, 1976
Arányossági elv és érték a modern gazdaságban; Akadémiai, Budapest, 1985
Vagyonérdekeltség, reform; szerk., előszó Szabó Kálmán; Közgazdasági és Jogi, Budapest, 1987 (Időszerű közgazdasági kérdések)
A Közgazdaságtudományi Egyetem első megvalósult reformjáról. Visszaemlékezés; BKTE Alapítvány, Budapest, 2000 (Memoria rerum Universitatis)
Emlékezete
2011 decemberében a Budapesti Corvinus Egyetem második emeletén szobrot avattak tiszteletére
Közgazdász. MKKE lapja. 1973. 13. Szabó Kálmán egyetemi tanár, a politikai gazdaságtan tanszék vezetője eddigi munkássága elismeréseképpen a Munka Érdemrend arany fokozatát vette át.
Szabó Kálmánt 1991-ben a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara diszdoktorává avatta. Sipos Béla. Honoris causa doktorok a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán. STATISZTIKAI SZEMLE. 71: 8-9 pp. 746-747. 2 p. (1993)[1]
A vezetők is különbözőek voltak, voltak segítőkészek és az adott rendszer kereteit szélesítők pl. Szabó Kálmán rektor (1968-1973) aki a közgazdászképzés reformjának elindítója volt a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. In.: Sipos Béla: A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (1953-1989) a „pártos” egyetem. Toll és Igazság. Történelem. 2024.04.30.[2]