Surányi Gyula (gyermekgyógyász)

Ez a szócikk a gyermekgyógyászról szól. Hasonló címmel lásd még: Surányi Gyula (egyértelműsítő lap).

Surányi Gyula
Született	Singer Gyula 1899. október 11. Budapest[1]
Elhunyt	1958. február 15. (58 évesen) Budapest[1]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Lusztig Mária (h. 1933–1958)
Szülei	Surányi (Singer) Antal Wollner Róza
Foglalkozása	gyermekgyógyász orvos
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1923)
Sírhelye	Farkasréti temető (30/1-1-12/13)[2][3]
Sablon Wikidata Segítség

Surányi Gyula, Singer^[4] (Budapest, Terézváros, 1899. október 11.^[5] – Budapest, 1958. február 15.)^[6] gyermekgyógyász, az orvostudományok doktora (1957).

Élete

Surányi (Singer) Antal (1859–1935)^[7] vasúti hivatalnok, majd részvénytársasági igazgató és Wollner Róza gyermekeként született jómódú családban.^[8] Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol 1923-ban szerezte meg orvosi oklevelét. Fiatalon részt vett a Galilei Kör munkájában, amelynek 1917-ben vezetőségi tagjává választották. A Tanácsköztársaság idején alapító tagja volt az Orvos-Ifjúmunkás Szakszervezetnek. 1923-tól biokémiai kutatásokkal foglalkozott, egy ideig Berlinben mint Meyerhof munkatársa. Hazatérése után, 1927 és 1930 között a Fehér Kereszt Gyermekkórházban dolgozott a Petényi Géza által vezetett osztályon. Ez idő alatt szerezte meg gyermekorvosi szakképesítését. 1930 és 1938 között gyakornok, majd tanársegéd volt a budapesti I. számú egyetemi gyermekklinikán. 1938-tól 1940-ig a Stefánia Kórház főorvosa volt. Bár kikeresztelkedett a református hitre, 1940-ben a zsidótörvények miatt távoznia kellett a klinikáról. A második világháború idején magángyakorlatot folytatott. A háború után csatlakozott a Magyar Kommunista Párthoz. 1945-ben kinevezték az Anya-, Csecsemő- és Kisdedvédelmi intézet igazgatójává, majd a fővárosi kórházak központi igazgatója jelentős szervezési tevékenységet fejtett ki. 1946-ban a Csecsemő- és gyermekkori alkati betegségek című tárgykörből egyetemi magántanári képesítést szerzett. 1948-ban felállította az akkoriban nagy fejlődést reprezentáló központi tejkonyhát. A következő évben irányítása alatt nyílt meg a kondicionált egységekkel rendelkező Tomcsányi úti koraszülöttosztály. 1954-ben létrehozta a Schöpf-Mérei Ágoston Koraszülő-Koraszülött Kórházat, amelynek igazgató főorvosa lett. Kutatásokat végzett a gyermekek hipotóniájával, anyagcsere-betegségeivel kapcsolatosan.

Felesége Lusztig Mária volt, Lusztig Jenő és Feiglstock Olga lánya, akit 1933. október 1-jén Budapesten vett nőül.^[9]

Művei

• Hogyan tápláljuk a csecsemőt és a gyermeket (Budapest, 1946)
• Az alkat fogalmának gondolkodásbeli alapjai (Budapest, 1946)
• A diftériaellenes immunizálás korhatárával kapcsolatos kérdések (Budapest, 1946)
• Az "orvosi autizmus" kérdése (Budapest, 1946)
• Bölcsődék és napközi otthonok időszerű kérdései (Budapest, 1947)
• Allergiás betegségek nikotinsavtherapiája (Budapest, 1947)
• Megelőző gyermekorvoslás (Budapest, 1947, 2. kiadás: Budapest, 1948)
• A BCG-oltás a gyermekorvosi gyakorlat szemszögéből (Budapest, 1948)
• Az angolkór (Budapest, 1949)
• A budapesti női tejgyűjtő állomások ötéves munkája (Budapest, 1951)
• Egészséges anya - egészséges gyermek (Budapest, 1953)
• A gyermekorvos teendői a bölcsődében (Budapest, 1955)
• Az újszülöttkor patológiája (Budapest, 1957)
• A koraszülött (Budapest, 1957)

Díjai, elismerései

• Szocialista Munkáért Érdemérem (1955)
• Schöpf-Mérei Ágost-emlékérem (1960)

Jegyzetek

1. Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2022. június 8.)
2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
3. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
4. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 24894/1904. Forrás: MNL-OL 30805. mikrofilm 292. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1904. év 55. oldal 40. sor
5. Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 2902/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. április 14.)
6. Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 239/1958. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. április 14.)
7. Surányi Antal halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 251/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. április 14.)
8. Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 219/1888. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. április 14.)
9. Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 711/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. április 14.)

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Gerlóczy Ferenc: Surányi Gyula (Gyermekgyógyászat, 1958. 7. sz.)
• Gergely Károly: Surányi Gyula (Orvosi Hetilap, 1958. 11. sz.)
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. ISBN 963-950-132-8  
• Sárkány Jenő (1979. december 2.). „Surányi Gyula a gyermekorvos, a kutató, a szervező”. Orvosi Hetilap (Magyarország), Budapest 120 (48), 2933–2935. o.