Mivel édesapja 1923-ban meghalt, édesanyjával, kis kerülővel, Budapestre költözött. 1926-ban már a VII. kerületi Mária Terézia téri elemi népiskolában kezdte meg az iskolát. Tudás iránti vágya, szorgalma és tehetsége már korán megmutatkozott. 1938-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki szakán. Mérnöki tanulmányaival egyidőben a budapesti tudományegyetemen csillagászatot és fizikát is tanult. 1940. augusztus 27-én felfedezte a majdnem 14 km átmérőjű 1537 Transylvania nevű kisbolygót. Ez volt első tudományos sikere. 1942-től tanársegéd volt a műegyetem Ábrázoló Geometria Tanszékén.
1952-ben ő lett az Ábrázoló Geometria Tanszék vezetője. 1972-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. 1981 és 1987 között a Gépészmérnöki Kar dékánja volt.
Apáczai Csere János-díj tanári tevékenysége elismeréseként, 1990.
Emlékezete
Tanítványai és tanártársai tisztelettel emlékeznek rá, konferenciákat szerveznek születése kerek évfordulóin. Emlékének ápolására Strommer Gyula Nemzetközi Geometria Alapítványt hoztak létre.[4] Az alapítvány nemcsak Strommer Gyula emlékét ápolja, hanem ösztöndíj formájában anyagilag is támogatja a tudományos kutatást a geometria területén.
Művei
Strommer Gyula. Ábrázoló geometriai példatár, mérnök hallgatók részére. Budapest: Tankönyvkiadó Vállalat (1952)
Strommer Gyula, Varga Ottó, Lőrincz Pál. Ábrázoló geometria. Budapest: Tankönyvkiadó Vállalat (1957, 1960, 1962, 1971, 1974). ISBN 963-17-0577-3
Strommer Gyula. Analitikus geometria. Budapest: Tankönyvkiadó Vállalat (1981, 1985)
David Hilbert, Stefan Cohn-Vossen, Paul Alekszandrov. Szemléletes geometria. (Függelékben: A topológia egyszerű alapfogalmai), ford.: Strommer Gyula, Budapest: Gondolat Könyvkiadó (1982). ISBN 963-281-143-7
Strommer Gyula, Tamássy Lajos, Reiman István. Geometria. Budapest: Tankönyvkiadó Vállalat (1988). ISBN 963-18-5312-8
_at_Budapest_Technical_University.jpg)
