Komáromban érettségizett, ezt követően volt traktorista, vasöntödei munkás, bányász, rakodómunkás, állattenyésztő, mígnem 1977-ben Marcelházán lett népművelő. Később a szombathelyi főiskolán szerzett népművelés-könyvtár szakos diplomát, majd 1990-től a Reflex című lap szerkesztője lett. Ugyanebben az évben választották meg Marcelháza polgármesterének. 1994-től a komáromi színház dramaturgjaként dolgozott, később az Új Szó és a Vasárnap munkatársaként publikált.
Soóky László irodalmi pályafutása a hetvenes évek közepén indult, művei megjelentek a Megközelítés című, 1980-ban napvilágot látott antológiában.
Első könyve a D.I. vándorlása című verskötet volt, amely 1982-ben jelent meg. Ezt követően több gyermekeknek szánt művet írt, az egyik legismertebb közülük a Tarisznyás meséi (1983).
Önfeladó színház(ak) – Színházkritikák, tanulmányok című, 2017-es könyvében a Komáromi Jókai Színház és kassai Thália Színház öt évadát vette górcső alá, elemezte a színházkultúránkat meghatározó jelenségeket. 2016-ban jelent meg A kóklerek forradalmai, mely öt drámát tartalmaz. A Nap Kiadó gondozásában 2018-ban jött ki Meg a Sátán, meg én címmel Soóky második drámakötete, mely öt monodrámát, egy huncut tragédiát és három abszurdot tartalmaz.
Művei
D. I. vándorlása; Madách–Szépirodalmi, Bratislava–Bp., 1982 (Főnix füzetek)
