1959–1984 között a kolozsvári bábszínházban bábszínész és pantomimes.
1956-tól eszperantista. A nemzetközi eszperantó kongresszusok irodalmi versenyén többször díjazták. Eszperantó lapok munkatársa: a Bazaro című lap főszerkesztője, a Monato című lap rendszeres közreműködője volt. Több könyve és novellája jelent meg eszperantó nyelven.
A Mi ne estas Mona Lisa című írása 2000-ben első díjat nyert próza kategóriában, Tel-Avivban, a 85. Eszperantó Világkongresszus alkalmából megrendezett Szépművészeti Versenyen (Belartaj Konkursoj de UEA).[5]
Segédkezett az Unitárius Nők Lapjának szerkesztésében. Nyolcvan évesen férjhez ment Filippo Franceschi olasz eszperantistához (írói álneve Sen Rodin), és attól kezdve haláláig Olaszországban élt.[6]
Könyvei
Mi ne estas Mona Lisa (Én nem vagyok Mona Lisa), 2001
Kiam mi estis la plej feliĉa en la vivo (Mikor voltam életemben a legboldogabb), 2008