Servius Sulpicius Lemonia Rufus

Servius Sulpicius Lemonia Rufus
Született	i. e. 106[1] ókori Róma
Elhunyt	i. e. 43 (62-63 évesen)[1] nem ismert
Állampolgársága	római
Házastársa	Postumia
Gyermekei	Servius Sulpicius Rufus Sulpicia
Szülei	nem ismert nem ismert
Foglalkozása	író költő ókori római politikus ancient Roman military personnel
Tisztsége	praetor quaestor aedilis római szenátor (nem ismert – nem ismert) consul (i. e. 51 – i. e. 51)
Sablon • Wikidata • Segítség

Servius Sulpicius Lemonia Rufus (? – Kr. e. 43) római jogtudós.

Cicero barátja volt. Fiatal korában szónoklattal foglalkozott, Ciceróval együtt hallgatta Mollót Rodoszon. Később a jogtudományt kezdte művelni, nyilvános pályafutását Kr. e. 65-ben a praetori hivatalnál kezdte. Kr. e. 52-ben interrex, Kr. e. 51-ben (egy meghiúsult kísérlet után) consul lett. A polgárháború kitörése után Kr. e. 49-ben Campaniába ment Julius Caesar elől, hosszas ingadozás után (amiért Cicero erélyesen megdorgálta) csatlakozott Caesarhoz, aki Akhaia proconsulává tette. Caesar megölése után ismét ingadozott mindaddig, ameddig a senatus be nem választotta abba a küldöttségbe, amely Marcus Antoniushoz indult Mutinába, mielőtt azonban odaért volna, Kr. e. 43-ban váratlanul meghalt. Szónoki működése mellett igen fontosak jogtudományi munkái és tanításai, amelyekben a jogot igen magas szinten tárgyalta.

Jegyzetek

1. Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 29.)

Források

• Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.  
• Földi András - Hamza Gábor: A római jog története és institúciói. 22. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest, 2018. 87. old.

Elődei: Quintus Caecilius Metellus Pius Scipio és Cnaeus Pompeius Magnus

Consul Kr. e. 51 collega: Marcus Claudius Marcellus

Utódai: Caius Claudius Marcellus és Lucius Aemilius Lepidus Paullus