Seprődi Anna (Kolozsvár, 1902. január 25. – Budapest, 1988. január 25.) erdélyi magyar ifjúsági színműíró. Seprődi János lánya, Kiss Árpád felesége, Seprődi Kiss Attila édesanyja.
Életútja
Középiskolai tanulmányait Kolozsváron végezte, ugyanitt szerzett előbb magyar–történelem szakos, majd zenetanári oklevelet. Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen, majd Sepsiszentgyörgyön volt tanár.
Az ifjúságnak írt színdarabjai, mesejátékai, népmese-feldolgozásai két kötetben jelentek meg az Ifjú Erdély kiadásában: A síró-nevető királykisasszony (Sepsiszentgyörgy, 1946) és Andris meseországban (Sepsiszentgyörgy, 1946) címmel. Viszik a menyasszonyt c., Seprődi János eredeti gyűjtése alapján készült Székely lakodalmas c. játékát a sepsiszentgyörgyi Dózsa György Textilgyár műkedvelőinek felkérésére írta és 1957-ben ez a színjátszó csoport, majd Viszik a menyasszonyt címmel a marosvásárhelyi Állami Székely Népi Együttes mutatta be, Hajdu Zoltán rendezésében, Hubesz Valter zenéjével, Haáz Sándor és Éghy Ghyssa koreográfiai közreműködésével. Varázsgyűrű c. mesejátékát a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház vitte színre 1970-ben.
Más népi ihletésű művei: Kitrákotty mese – Elfutott a kemence (Sepsiszentgyörgy é. n.); Egyszer egy királyfi (Napsugár, 1966/2); Görög Ilona (Művelődés, 1969/1); A táncoló királykisasszonyok (Napsugár, 1971/ 10); Zivatar (in: Kisszínpadi művek. Sepsiszentgyörgy, 1980). Publicisztikát közölt a Művelődésben, és három éven át írta a Pionír Nyelves Kati c. rovatát.
Hagyatékában megmaradt Asszonysorsok c. emlékirata.
Források
.svg){kind=small}
