A Savaria Szimfonikus Zenekar Szombathely Megyei Jogú Város szimfonikus zenekara. A város legnagyobb és legrégebbi hivatásos zenei együttese. Múltja 1850-ig, az első helyi dalárda-egylet alapításáig nyúlik vissza. A zenekar jelenlegi formája 1962-ben jön létre a Városi Tanács Szimfonikus Zenekara és a zeneiskolai ifjúsági zenekar egyesítésével, alapító-karmestere Petró János volt. A korábban félfüggetlen társulat 1974-ben alakult át hivatásos együttessé, melynek a korábbi, jelenleg koncerthelyszínként működő Szombathelyi zsinagóga - azaz a Bartók Terem - próbateremként és koncerthelyszíneként is otthona.[1]
Történet
Előzmények
1850-ben - az országban negyedikként - dalárda-egyletet alapítottak Szombathelyen,[2] amelyet megszűnését követően 1863-ban újraszerveztek.[3] Az egyesület keretein belül indult meg a városban a hivatalos zeneoktatás 1881-ben. A zenekari élet elindítását célzó első próbálkozás "A főgimnázium hangversennyel egybekötött táncvigalma" volt 1881. január 12-én.[4] 1899. október 29-én megtartotta alakuló gyűlését a Vasvármegyei Kultúregyesület, amelynek keretében 1901. november 1-jén létre jött a Balassa Kálmán és Henne Ignác vezette Zenekedvelők Egyesülete. A város zenei életében fontos lépés és a későbbi működés célja a zenei műveltség terjesztése és a komolyabb zenei műfajok iránti érdeklődés felkeltése volt. A megalakulás után egy hónappal létrejött az egyesület zenekara,[5] amely bemutatkozó hangversenyét 1902. április 26-án tartotta a színházban. 1906-ban Balassa Kálmán Budapestre költözött, hogy az Állami Operaház koncertmestere legyen. Távozásával megritkultak a komolyabb zenei események Szombathelyen, jóllehet a város vezetése még ugyanebben az évben létrehozta a Filharmonikus Egyletet.[6] 1910-ben a két évvel korábban felépült múzeumot kibővítették egy kultúrházzal, amelynek nagyterme - egészen a Bartók Terem megnyitásáig - a szombathelyi hangversenyélet központja lett.[7]
Háborús évek
Az első világháború a város zenei életére is nagy csapást mért, a vonószenekar 1917-es újraalakításában nagy szerepe volt Koller Alfrédnak, a szombathelyi Bartók Béla Zeneiskola hegedűtanárának. 1919-ben ezt egészítették ki a Magyar Királyi 5. „Mátyás király“ honvéd gyalogezred fúvósai, az újjáalakult nagyzenekar vezetője Balassa Kálmán hegedűművész. Ugyanebben az évben újjászerveződött a városi Kultúregylet is, mely zenei szakosztályának elnöke Katona József bankár, titkára Lomoschitz Pál tanár lett, a szervezet a Zenekedvelők Egyesülete háború előtti tevékenységét kívánta folytatni.[6]
1928-tól a zenekar vezetője Dillmann Antal, aki a Soproni Szimfonikusokkal való szorosabb együttműködést szorgalmazta. 1933-ban a Háry-szvit előadáson a zenekart Kodály vezényelte. 1934-ben Bartók Béla: Magyar Parasztdalok című meghangszerelt zongoraművét itthon elsőként a Kultúregylet zenekara mutatta be.[8]
A második világháború alatt a zenekar ismét szétzilálódott, sok zenész a harcok áldozata lett, illetve a fúvósokat adó katonazenekart Debrecenbe helyezték. Balassa és tanártársai tartották a lelket a város zenei életében a zeneiskolások közreműködésével szervezett hangversenyeikkel. A válságos időket követő újjászervezés fontos állomása volt a Szombathelyi Filharmóniai Társaság 1948-as megalapítása, melynek vezetője Pécsi István lett. A vármegyeház tanácstermében 40 zenekari tag jelent meg személyesen, a zenekar 60 fővel jött létre. A kultúréletre szintén fontos hatással volt, hogy 1949-ben Kodály Zoltán ajánlatára a Városi Zeneiskola igazgatója és a zenekar karmestere Lendvai Ernő zeneteoretikus lett, aki feleségével, Tusa Erzsébet zongoraművésszel 1954-ig voltak annak vezetői.
A független zenekar
Lendvai karmesteri munkája nyomán a zenekar nagy sikereket ért el, 1953-ban felmerült az önállósodás is. Később ez mégsem történt meg, a Filharmóniai Társaság megszűnt és Szombathelyi Városi Tanács Szimfonikus Zenekara néven alakult újjá 1956-ban, karmesterei Bachmann Tibor és Endrődy Alfréd, 1960-tól pedig Schmidt Mihály. A zeneiskola növendékeiből álló zenekar neve ekkoriban Az Ifjúság Háza Kis Szimfonikus Zenekara, vezetője Petró János. A két együttes egyesülésével, Petró vezetése alatt, 1962-ben jött létre a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar. 1974-ben önállósul és hivatásos zenekarrá alakul, ettől fogva napjainkig ebben a formában működik.[9]
Napjainkban
1977-től a Nemzetközi Bartók Szemináriumot Budapest helyett Szombathelyen rendezik,[2] melyet Eötvös Péter zeneszerző irányításával 1985-ben fesztivállá bővítenek. Ennek programján rendszerint mesterkurzusok, koncertek, műhelytanácskozások, előadások, kiállítások és más, művészeti és tudományos események szerepelnek.[10] 1990-ben a zenekar elnyeri a Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjat. 2009-től Vásáry Tamás zongoraművész a zenekar tiszteletbeli karmestere, 2014-től a zenekar vezetője és állandó karmestere a Junior Prima díjas Madaras Gergely fuvolaművész.[11]
A zenekar vezetői
|
|
Igazgatók
|
|
Vezető karmesterek, művészeti vezetők[12]
|
|
Asszisztens karmester
|
| 1962-1991
|
Petró János (1937-2022), karmester
|
|
|
|
|
| 1977-1986
|
Szeép Zoltán (1936-2014) (ügyvezető igazgató),
hegedű- és kamarazenei tanár, brácsaművész
|
|
|
|
|
| 1991
|
Zsámboki Árpád (1944-) (önkormányzati biztos)
|
|
|
|
|
| 1992
|
Jancsovics Antal (1937-), karmester, zenepedagógus
|
1992-1998
|
Robert Houlihan (1952-), karmester
|
|
|
| 1992
|
Táky György (1954-) (megbízott igazgató), trombitaművész
|
|
|
| 1992-1997
|
Hajdók Judit, orgonaművész
|
|
|
| 1998-2006
|
Horváth László (1945–2022), klarinétművész
|
1998-2001
|
Izaki Masahiro (1960-), karmester
|
|
|
| 2001-2006
|
Pál Tamás (1937-), karmester
|
|
|
| 2006-2008
|
Bonecz Ervin (1974-), kulturális menedzser
|
2006-2009
|
Alpaslan Ertüngealp (1969-), karmester
|
|
|
| 2008-2009
|
Pados Róbert (1954-2014) (megbízott igazgató), nagybőgő művész
|
|
|
| 2009-2015
|
Mérei Tamás (1973–2020), csellóművész
|
2009-2014
|
Vásáry Tamás (1933-), karmester
|
|
|
| 2014-2020
|
Madaras Gergely (1984-), karmester, fuvolaművész
|
|
|
|
|
|
|
| 2015-
|
Kiss Barna (1966-), kürtművész, zenepedagógus
|
|
|
| 2017-
|
Thomas Kornél, karmester
|
Jegyzetek
