Sándor László (irodalomkritikus)

Sándor László
Született	1909. március 20.[1] Budapest[2]
Elhunyt	1993. október 13. (84 évesen)[3] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar csehszlovák
Házastársa	Osvát Erzsébet
Foglalkozása	irodalomkritikus műfordító lapszerkesztő
Sírhelye	Farkasréti temető (31-2-39)[4][5]
Sablon • Wikidata • Segítség

Sándor László (Budapest, 1909. március 20. – Budapest, 1993. október 13.) csehszlovákiai és kárpátaljai magyar irodalomkritikus, műfordító, a Korunk szerkesztője.

Élete

Szülei az első világháború alatt Kassára, majd Losoncra költöztek. Gimnáziumot és kereskedelmi akadémiát végzett Kassán, 1945 után pedig levelező hallgatóként művészettörténeti tanulmányokat folytatott a moszkvai Repin Intézetben.

1933-tól szerkesztője a losonci Figyelőnek, illetve egyik alapítója az Indulásnak. 1937-től a Tűz helyi népfrontos ifjúsági egyesület elnöke. 1938-ban előbb Kassán, majd Ungvárott dolgozott magánhivatalnokként.

A szovjet Kárpátaljából 1962-ben költözött Budapestre, ahol 1966–1978 között a Gorkij Könyvtár igazgatójaként működött.

Az 1930-as évektől közölte cikkeit, állandó külső munkatársa volt a Magyar Újságnak és a Magyar Napnak. 1935-ben átvette Fábrytól a Korunk csehszlovákiai képviseletét, s 1940-ig több mint 50 cikke, kritikája jelent meg a lapban. Műfordítóként előbb cseh és szlovák műveket, majd 1945 után Ungváron orosz és ukrán írók műveit ültette magyarra. Mint az ungvári képtár igazgatója képzőművészeti tanulmányokat is írt, magyar népmeséket és a kárpátaljai magyar írók alkotásaiból összeállított antológiákat adott ki. Budapestre költözését követően a csehszlovákiai magyar, a cseh, a szlovák és a szovjet irodalom kérdéseiről értekezett. 1945 után az ő összeállításában jelentek meg Sáfáry László, Rudnóy Teréz, Vozári Dezső kötetei, valamint az Ez volt a Sarló tanulmánygyűjtemény.

A szlovákiai magyar, marxista szellemű irodalomkritika egyik képviselője.^[6]

Művei

• 1959 Glück Gábor (ukránul)
• 1954 Magyar népmesék
• 1962 Grabovszky Emil élete és munkássága (oroszul)
• 1979 Hazánk: Kelet-Európa
• 1988 Hidak partok között

Díjai, elismerései

• Szocialista Kultúráért (1966)
• Munka Érdemrend arany fokozata (1969)^[7]
• Szocialista Magyarországért Érdemrend (1978)^[8]
• Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített csillagrendje (1989)^[9]

Jegyzetek

1. László Sándor, https://autority.snk.sk/cgi-bin/koha/opac-authoritiesdetail.pl?marc=1&authid=202460
2. Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2023. augusztus 5., PIM69391
3. László Sándor, https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb120850051
4. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
5. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
6. A magyar irodalom története
7. Magyar Közlöny, 1969. március 18. (21. szám)
8. Magyar Közlöny, 1978. július 4. (41. szám)
9. Magyar Közlöny, 1989. április 26. (25. szám)

Források

• A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig
• (szerk.) F. Almási Éva: Kortárs magyar írók 1945–1997. Bibliográfia és fotótár I–II., Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000, ISBN 963-8477-38-5.
• Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2  
• Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8