A Rómeó és Júlia (ロミオ×ジュリエット; Romio to Dzsurietto; Hepburn: Romio to Jurietto?; Romeo × Juliet) japánanimesorozat, amely részben William ShakespeareRómeó és Júlia című drámáján alapul, számos vonatkozással és átemelt szereplővel. Bár az anime többnyire Shakespeare művéből merít, a mangaadaptáció jelentősen eltér az eredeti műtől. A Rómeó és Júliát Japánban a CBC vetítette 2007. április 4-től 2007. szeptember 26-ig. 2009-ben a Funimation Entertainment licencelte és készítette el az angol nyelvű szinkronját. Magyarországon az Animax vetítette magyar szinkronnal 2009. október 23. és 2010. január 22. között.
Tizennégy év telt el azóta, hogy a lebegő kontinensen, Neo Veronában Leontes Montague és az emberei egy véres puccs során lemészárolták a Neo Veronát vezető Capulet-ház tagjait. Csak egy élte túl, Júlia, akit a Capuletekhez hű alattvalók egy csoportja mentett meg. Azóta Montague kemény kézzel uralkodik Neo Verona felett és minden ellenfelével keményen elbánik. A tizenhat éves Júlia egy maszkos jótevőnek, a „Vörös Forgószél”-nek öltözve harcol a Montague-k uralma ellen. Azonban a Montague-k Rózsabált tartanak, amelyen Júlia is részt vesz egy barátnője helyett, s ott találkozik Rómeóval, Leontes Montague fiával. Mindketten első látásra mélyen egymásba szeretnek.
Apjával ellentétben Rómeó kedves, szerény és szembeszáll apja kegyetlenségével, s számos eszményben osztozik Júliával. Szerencsétlenségükre a Capuletek hűségesei egy lázadást terveznek a Montague-ház megdöntésére, míg Montague mániákusan el kívánja pusztítani a Capulet-ház minden nyomát. A szerelmeseknek számos kihívást kell leküzdeniük, amely csak erősíti szerelmüket és közben Neo Verona egy ősi titkára lassan fény derül.
A Rómeó és Júliát Japánban a Chubu-Nippon Broadcasting vetítette Romeo × Juliet címmel 2007. április 4-től 2007. szeptember 26-ig. Ezt követően több televíziócsatorna is műsorára tűzte, mint a TBS, a KBS Kyōto és a SUN-TV. A 24 részes animesorozat a Gonzo és a SKY Perfect Well Think gyártásában és Oizaki Fumitosi rendezésében készült. A forgatókönyvet Josida Reiko írta, a zenét Szakimoto Hitosi szerezte és a Eminence Symphony Orchestra adta elő Josida Tomohiro zenei rendező felügyelete mellett. A sorozatban három témazene volt hallható, egy főcímdal és két zárófőcímdal. A főcímdal Lena ParkInori〜You Raise Me Up〜 (祈り〜You Raise Me Up〜)?) című száma volt. A zárófőcím alatt az első 14 epizód esetén a 12012Cyclone (サイクロン)?) című száma, míg a 15-től a 23-ig terjedő részek alatt a MizrockGood Bye, Yesterday című száma volt hallható. A 24. rész végén az Inori〜You Raise Me Up〜 angol nyelvű változata csendült fel. Az animét Észak-Amerikában a Funimation Entertainment licencelte és készítette el az angol nyelvű szinkronját.[1] Észak-Amerikában a teljes sorozat két szettben került kiadásra. A sorozat első felét tartalmazó Romeo Collection 2009. június 23-án, míg a második felét tartalmazó Juliet Collection 2009. augusztus 11-én jelent meg.[2]
Magyarországon a Animax vetítette 2009. október 23. és 2010. január 22. között vetítette magyar szinkronnal.[3][4] Ugyanekkor kezdete sugározni az Animax Csehországban és Szlovákiában, a Rai 4 pedig Olaszországban.
Egy internetes rádiósorozatRomeJuli × Radio (ロミジュリ×レイディオ; Romidzsuri × Reidio; Hepburn: Romijuri × Reidio?) címmel is futott a Cospa Onszen internetes rádiócsatornáján 2007. április 13-tól. A főszerepben a Júliát szinkronizáló Mizuszava Fumie és a Richelle hangját kölcsönző Macuki Mimi volt hallható.
Zenei lemezek
A Rómeó és Júlia betétzenéi tartalmazó lemez 2009 februárjában jelent meg. Szakimoto Hitosi szerzeményeit tartalmazza, beleértve az anime nyitó és zárófőcímdalait.
Theron Martin az Anime News Network kritikusa az első DVD szett kritikájában élvezte a sorozat zenéjét, azonban negatívan fogadta, hogy a történet túl sok ’utolsó pillanatban menekül meg’ jelenetet tartalmaz.[7] Csalódottan tapasztalta, hogy a sorozat második felében egy hangulatbeli szakadás található, számos szereplő jellembeli változáson megy keresztül.[8] Később azonban 2009 egyik legjobb animéjének választja, és dicsérte a Gonzót a sorozat összképének megtartásában és a „nagyszerű akciójelenetek” belefűzéséért.[9] Bamboo Dong mind esztétikailag, mind elbeszélésében „egészen csodásnak” nevezte, és dicsérte a történet újrafelfedezését.[10] Todd Douglass Jr. szerint a „szereplők, az animáció és a történet együtt egy élmény” és úgy érezte, hogy a szerelmes történet sem vált „túl giccsessé”.[11] Douglass figyelmeztetett az eredeti műtől való eltérésre, és úgy vélte, hogy a fantasy elemek miatt nem fogja elnyerni mindenki tetszését, de összességében egy „nagyszerű sorozat”-nak nevezte.[12]
Chris Beveridge a Mania Entertainmenttől megjegyezte, hogy Shakespeare más műveiből átvett szereplők tetszőek, de zavaróak is lehetnek a keményvonalas Rómeó és Júlia-rajongóknak, ennek ellenére élvezte az adaptációt, bár nem nevezné sem korszakalkotónak, sem kihívónak több Shakespeare-adaptációval ellentétben.[13] Később megjegyezte, hogy az első részben még kevesebb a fantáziaelem, de a másodikban ez már jelentősen több, s élvezte az összpontosított elbeszélést, amelyet a fiatal készítő csapat tettrekészségének és lelkesedésének sajátít.[14] Daryl Loomis a DVB Verdicttől élvezte a romantikus és akciódús elbeszélések közötti egyensúlyt az első részben, és „könnyű koszt”-ként jellemzi.[15] Később összegzi, hogy „számos kisebb hibája ellenére jó”, de a tinédzser rajongók számára és „nem fogja a világot tűzbe hozni”. Míg az első részben számos Shakespeare-i elem fellelhető, addig a második részben a címén és hangulatán kívül elveszti a kapcsolatot az eredeti művel, majd egy „vad, logikátlan” végkifejletben végződik, amely sorozatot „kevésbé szerkesztetté” tette.[16] Holly Ellingwood az ActiveAnime kritikusa „szokatlan” választásnak érezte a nyitó- és zárófőcímdalt, az egyik egy már korábban keletkezett dal, amelyet utólag adaptáltak, a másik pedig egy rockdal volt, amely érzése szerint kontrasztban állt az anime hangulatával és jellegével.[17] Dicsérte az angol adaptációt, hogy régies nyelvezetet is tartalmaz és számos Shakespeare-i idézetet használ a japán szövegkönyv helyett.[18]
Az 576 Konzol magyar kritikája pozitívan fogadta az animét, véleménye szerint a Fanal Fantasy XII zenéjét is komponáló Szakimoto Hitosi nyomán a játék kedvelői is „találnak fogódzkodót”, de a „romantikus lelkűek sem érzik magukat becsapva”, a hiteles adaptációkhoz ragaszkodóknak viszont „potenciális veszélyforrás”.[19] A Mondo magazin szerint az anime inkább egy romantikus fantasy, mint egy szerelmi dráma és dicsérte a „látványos és jól megkomponált” animációt, kiemelve a „részletgazdag háttereket”. Dicsérte továbbá a főcímdalt, amelyet egy a „legjobb Céline Dion-hagyományokat követő, nagyívű pop-ária opening”-nek nevez. Negatívumként emeli ki, hogy a szerelmes jelenetek néhol erőtlenek, így nehezen érzi át a néző a fiatalok megpróbáltatásait, emellett a történet néhol akadozó, néhol gyors előrehaladását is kritikával illette.[20]
↑Douglass Jr., Todd: DVD Talk Part 1 (angol nyelven). Dvdtalk.com, 2009. június 23. (Hozzáférés: 2013. január 4.)
↑Douglass Jr., Todd: DVD Talk Part 2 (angol nyelven). Dvdtalk.com, 2009. augusztus 11. (Hozzáférés: 2013. január 4.)
↑Beveridge, Chris: Mania Part 1 (angol nyelven). Mania.com. Mania Entertainment, 2009. július 17. [2015. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 23.)
↑Beveridge, Chris: Mania Part 2 (angol nyelven). Mania.com. Mania Entertainment, 2009. szeptember 9. [2014. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 23.)
↑Loomis, Daryl: DVD Verdict Part 1 (angol nyelven). Dvdverdict.com, 2009. július 29. [2012. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 23.)
↑Loomis, Daryl: DVD Verdict Part 2 (angol nyelven). Dvdverdict.com, 2009. augusztus 9. [2012. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 23.)
.svg){kind=small}
_-_Lucca_Cosplay_2008.jpg)
