Ránki Júlia (Budapest, 1950. július 30. –) magyar rádiós és televíziós szerkesztő–riporter, műsorvezető, újságíró, tanár.
Életpályája
A Veres Pálné Gimnáziumban érettségizett 1968-ban. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának francia szakán 1973–ban diplomázott. Újságírói diplomáját a MÚOSZ Újságíró Iskolájában 1975-ben kapta meg. 1976-ban elvégezte a Televízió riporteri stúdióját, amelyet Vitray Tamás vezetett. 1974–1989 között a Magyar Televíziónál dolgozott, 1974-ben kezdett szerkesztő–riporterként a Híradó szerkesztőségében.
Elsősorban kulturális riportokat készített a film, a zene, a színház és a képzőművészet eseményeiről. Riportjaiban és riportfilmjeiben nyilatkozott neki például Gilbert Bécaud, Míkisz Theodorákisz, Péli Tamás, Ránki György és sokan mások. Több éven keresztül foglalkozott riportjaiban a magyarországi cigányság helyzetével. Tudósított a párizsi L’Humanité ünnepségről, az Uszty-Ilimszkben felépült papírgyár magyar fiataljairól. 1979-től a Kulturális főszerkesztőség riportere és szerkesztője, közben rádiózik is.
1989-től a Magyar Rádió munkatársa lett. 2003-tól a Magyar Rádióban a Petőfi adóMás-sáv című, napi esti műsorsorozat rovatvezetője, 2004–2006 között a Sziget Fesztiválon a Petőfi Rádiós sátor és a műsorok felelős szerkesztője volt. 2010-ben ment nyugdíjba, majd független rádiósként a RádióQban, később a FUGA Rádióban, annak egyik alapítójaként irodalmi, kortárs zenei és építészeti műsorokat készített. 2015 óta a Tilos Rádió műsorvezetője, korábban hírszerkesztője [2] és a Kortárs Építészeti Központ [3] (KÉK) csapatának önkéntese.
