Rudolfinum Galéria, 2010 — A jelen dekadenciája kiállítás
Az építtető felkérte a trónörökös Rudolf főherceget, engedélyezze, hogy az épületet róla nevezzék el. Ugyancsak Rudolf róla nevezték el az újonnan épült rakpartot (ma Aleš rakpart) és a mellette emelt Rudolf-gyaloghidat.
Története
1876–1884 között eleve kultúrpalotának építtette a nyilvános pályázat győzteseivel, Josef Zítek és Josef Schulz építészekkel a Cseh Takarékpénztár. Elsősorban múzeumokat szerettek volna berendezni az épületben. Itt helyezték el:
a Sternberg-gyűjteményből kialakított a nemzeti képtárat, aminek utóda ma a Prágai Nemzeti Galéria(Národní galerie v Praze),
a Zeneakadémiát, amely ma a November 17. utca következő háztömbjében, a Na Rejdišti utca túloldalán van.[2]
Az eredeti tervek szerinti építkezést már 1881-ben befejezték, de ezután részleges funkcióváltással az épület egy részét hangversenytermekké alakították. A fő helyszín a Dvořák-terem lett. A hátsó szárnyban kisebb koncerttermek:
Suk-terem,
Kubelík-terem,
Respirium
kaptak helyet.
Az ünnepélyes megnyitót 1885. február 7-én rendezték meg.
Csehszlovákia megalakulása után az épületet átnevezték: ez lett a Művészek Háza. Ezután azonban Rudolf Kříženecký tervei alapján átalakították, és 1919–1945 között a csehszlovák parlament ülésezett az épületben.[4] A mai Dvořák-terem tengelyében, az orgona alatt Jan Štursa [[Tomáš Garrigue Masaryk elnököt ábrázoló márványszobrát állították fel; ez ma az Új királyi palotaRothmayer-termében, a Spanyol terem bejárata előtt látható.
A világháború után az Előadóművészeti Akadémia újonnan létrehozott zenei karát és a Cseh Filharmonikusokat helyezték el az épületben.
Az utolsó teljes rekonstrukciót 1990–1992 között Karel Prager építész vezette. A galérián rövid ideig a Nemzeti Galéria és az Iparművészeti Múzeum közös kiállítása volt látható, de ez a koncepció nem bizonyult sikeresnek. Helyette 1994-ben a Cseh Köztársaság Kulturális Minisztériuma megalapította a jelenlegi Rudolfinum Galériát.
Az épület
A belépő
Prága két legjelentősebb neoklasszicista épületének egyike (a másik a Nemzeti Színház). Homlokzata a tér felé fordul; főbejárata előtt Antonín Dvořák szobra áll. Zenei jellegét a homlokzaton elhelyezett, zeneszerzőket ábrázoló szobrok emelik ki; ezek kiváló művészek:[2]
A Na Rejdišti utcára néző északi oldalon képzőművészek szobrait helyezték el.
Reinhard Heydrich birodalmi kormányzó elrendelte, hogy a zsidó Felix Mendelssohn Bartholdy zeneszerző szobrát távolítsák el a palota homlokzatáról. A szobor kalandos történetét Jiří Weil dolgozta fel Mendelssohn a háztetőn című könyvében.
Berendezése, kiállításai
A Dvořák-terem
Az 1148 férőhelyes Dvořák-teremben komolyzenei koncerteket tartanak. Nemzetközi hírnévre tett szert az évente megrendezett Prágai Tavasz fesztivál. A terem első orgonáját (az 1880-as évek elején) a frankfurtiWilhelm Sauer orgonagyár építette. A mostani orgona mőár a harmadik a sorban. Ez 1974-ben készült el
Az 1500 m² kiállítóterű Rudolfinum Galéria időszaki kiállításoknak ad otthont. 2017-es centenáriumi kiállítása 161 824 vendéggel abban az évben Csehország leglátogatottabb kiállítása volt. A galéria mellett van az Artpark „relaxációs és oktatási tere” gyermekeknek és felnőtteknek. Az új, stílusos Café Rudolfinum létrehozói a zene, a művészet és a gasztronómia ötvözését tűzték célul.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Rudolfinum című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
↑Idegenvezető: Jindřich Pokorný et al.: Prága. Idegenvezető. (Sportovní a turistické nakladatelstcí) Praha, 1957. p. 24.
↑Barangoló: Prága barangoló útikönyv. Lingea, Berlitz, 2016. p. 61.
↑Szombathy:Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest) p. 95–96.
,_Praha_1.JPG)
