A rubídium-pentaszulfid egy kémiai vegyület képlete Rb2S5.
Előállítása
A rubídium-pentaszulfid, rubídium-szulfid és kén hidrogén atmoszférában való reakciójakor keletkezik.[2][3]
Tulajdonságai
Kristályai köbösek tércsoport: P212121. Rács paraméterei: a = 683,7 pm, b = 1784,5 pm, c = 663,3 pm, elemi cellája négy atomot tartalmaz.
Ha a nitrogénáramban hevítik akkor rubídium-triszulfid Rb2S3 keletkezik:[4]
A rubídium-triszulfid egy kristályos és erősen higroszkópos vegyület, kristályai sárgásvörösek, olvadáspontja 213 °C.
Ha a rubídium-pentaszulfidot hidrogénáramban hevítik akkor a hidrogén-szulfid mellett rubídium-diszulfid Rb2S2 keletkezik:[4][5]
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidiumpentasulfid című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- ↑ Jean D'Ans, Ellen Lax: Taschenbuch für Chemiker und Physiker. 3. Elemente, anorganische Verbindungen und Materialien, Minerale, Band 3. 4. Auflage, Springer, 1997, ISBN 978-3-5406-0035-0, S. 692 (korlátozott előnézet a Google Könyvekben).
- ↑ R. Abegg, F. Auerbach: 'Handbuch der anorganischen Chemie'. Verlag S. Hirzel, Bd. 2, 1908. S. 430.Volltext
- ↑ Wilhelm Blitz, Ernst Wilke-Dörfurt: "Ueber die Pentasulfide des Rubidiums und Cäsiums" in Ber. d. dt. chem. Ges. 1905, 38(1), S. 123-130. doi:10.1002/cber.19050380114
- ↑ a b Wilhelm Blitz, Ernst Wilke-Dörfurt: "Die Sulfide des Rubidiums und Cäsiums", in Zeitschr. f. anorg. Chem. 1906, 50(1), S. 67-81. Volltext
- ↑ Wilhelm Blitz, Ernst Wilke-Dörfurt: "Über Sulfide des Rubidiums und Cäsiums" in Zeitschr. f. anorg. Chem. 1906. 48, S. 297-317. Volltext