Romulus Vuia Néprajzi Park

Romulus Vuia Néprajzi Park
A csizéri fatemplom a szabadtéri múzeumban
A múzeum adatai
Teljes neve	Parcul Etnografic Naţional „Romulus Vuia”
Elhelyezkedés	Kolozsvár Románia
Alapítva	1929. április 12.
Igazgató	Tudor Sălăgean Romulus Vuia (1929–1947) Gheorghe Pavelescu (1947–1952)
Elhelyezkedése
Romulus Vuia Néprajzi Park Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 46′ 41″, k. h. 23° 33′ 15″46.77819, 23.554087Koordináták: é. sz. 46° 46′ 41″, k. h. 23° 33′ 15″46.77819, 23.554087
A Romulus Vuia Néprajzi Park weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Romulus Vuia Néprajzi Park témájú médiaállományokat.

A kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park (románul Parcul Etnografic Naţional „Romulus Vuia”) a város néprajzi múzeumának 1929-ben alapított szabadtéri részlege.

Fekvése

Története

A romániai Kulturális Minisztérium 1920-ban kezdeményezte egy néprajzi múzeum létrehozását. 1922. május 4-én a Károly herceg Kulturális Alapítvány bizottságot hozott létre a múzeum megalapítása és megszervezése céljával. A bizottság tagjai George Vâlsan(wd) földrajztudós, etnográfus, Sextil Pușcariu, Alexandru Lapedatu(wd) történész, Romulus Vuia(wd) etnográfus, földrajztudós és George Oprescu(wd) történész voltak.

1923-tól az alapítvány Romulus Vuiát nevezte ki a múzeum igazgatójának. Vuia – a külföldön látott skanzenek hatására – szabadtéri részleg létrehozását kezdeményezte, amelyet kezdetben a Fellegvárra képzelt el. Amikor 1928-ban Vuia arról értesült, hogy a kormány készül kisajátítani az akkor a római katolikus egyház tulajdonát képező Hója erdőt, minden követ megmozgatott, hogy a területet a múzeum kapja meg.^[1] 1922. április 12-én a Maniu-kormány(wd) a Hója erdőből 75 hektárnyi területet átadott a néprajzi múzeumnak a szabadtéri részleg kialakításához.^[2]

A szabadtéri múzeumot 1929. június 1-jén alapította a kultusz- és művészeti minisztérium. Kezdetben a területe 75 hektár volt. A park kezdeményezője, Romulus Vuia néprajzkutató elképzelése szerint néhány gazdaságban parasztok laktak, akiknek a hagyományos gazdasági tevékenységeket kellett bemutatniuk.^[1][3]

1929 és 1940 között a következő építményeket állították fel a parkban: egy alsóvidrai ház (1929), egy polyáni esztena, juhásszal és 75 juhhal (1930), egy út menti kereszt Nagylupsáról (1931), egy telcsi gazdaság, egy sztánai magyar csűr (1936). A parkban egy vendéglő is nyílt, ahol hagyományos erdélyi ételeket szolgáltak fel. A második világháború alatt az építmények többsége elpusztult.^[1][3]

1956-ban Teodor Onișor, Valer Butură és Kós Károly tudományos szempontok szerint újratervezték a parkot, amelynek négy tematikus része lett volna: tájegységek szerinti gazdaságok és épületek, műhelyek és egyéb létesítmények, valamint egy-egy etnobotanikai és etnozoológiai rész. 1964-ben az anyagi források elégtelensége miatt az a döntés született, hogy ezek közül csak az első két részt valósítják meg.^[3][4]

Az 1980-as években a park elhanyagolt állapotba került, a látogatók száma csökkent.^[5]

A park 1993-ban vette fel Romulus Vuia nevét.^[4]

2006-ban a szomszédos Tetarom I(wd) ipari park létesítése során a szakszerűtlen földmunkák miatt földcsuszamlás következett be; emiatt több kiállított parasztporta megrongálódott. Ezeket lebontották, és a további földmozgások megakadályozása után tervezték visszaépíteni.^[6][7]

2017-ben elkezdődött egy projekt, amely a park bővítését és felújítását célozza.^[8] 2020-ban elkezdték a fák ültetését, amelyek majd elválasztják skanzent az ipari parktól.^[9] A 12 millió euró költségű beruházás során a parkot 12 hektárról 42 hektárra bővítik, kialakítanak egy szabadtéri színpadot, sétányokat, kerékpárutakat, játszótereket, szánkópályát, piknikezőhelyeket, egy üdülőfalut, látogatóközpontot és irodaépületet, valamint raktárhelyet a néprajzi múzeum gyűjteményei számára.^[10][11]

Leírása

A szabadtéri múzeumban a következő építmények találhatóak:^[12][1]

• Fatemplom, Kerlés, 17. század
• Fatemplom, Nagypetri, 18. század eleje
• Vándor üveges háza, Meregyó, 1884
• Fazekas háza, Lehecsény, 18. század második fele
• Kézműves műhely, Füzespaptelek, 19. század vége
• Mészégető kemence, Bába, 20. század közepének megfelelő rekonstrukció
• Vashámor, Torockó, 19. századnak megfelelő rekonstrukció
• Parasztgazdaság, Havasnagyfalu
• Parasztgazdaság, Bedecs, 19. század első fele
• Parasztgazdaság, Komorzán, 1725
• Parasztgazdaság, Gyeke, 19. század második fele
• Parasztgazdaság, Kászonimpér, 1678
• Pásztorszállás, Pestera, 19–20. század
• Fűrészmalom, Batiza, 19. század vége
• Csutorásmalom, Baucár, 19. század közepe
• Posztóványoló, Bondoraszó, 19. század második fele
• Olajprés, Nagyalmás, 18. század vége
• Olajprés, Herepe, 19. század vége
• Olajprés, Szártos, 19 .század közepe
• Kapu, Abrudbánya, 1793
• Szőlőprés, Avasújváros, 19. század közepe
• Kerékgyártó műhely, Jód, 19. század vége
• Sokszögű csűr, Bucsum-Pojén, 19. század vége
• Kereszt, Nagylupsa, 19. század vége
• Fatemplom, Csizér, 1773
• Kőfaragó háza, Nagyalmás, 18. század második fele
• Fazekas háza, Alsóborgó, 19. század eleje
• Móc kádár háza, Alsóvidra, 19. század közepe
• Műhely, Hernécs, 19. század eleje
• Tánctér, Kisilva, 1935
• Kovácsműhely, Füves, 19. század második fele
• Parasztgazdaság, Háromalmás, 19. század második fele
• Parasztgazdaság, Bárdfalva, 1795
• Parasztgazdaság, Felsőgáld, 18–19. század
• Pásztorszállás, Görgényhodák, 19. század közepe
• Parasztgazdaság, Kiszsolna, 1789
• Parasztgazdaság, Telcs, 1841
• Malom, Alsóborgó, 1819
• Ványoló, Zágra, 19. század második fele
• Ványoló, Galadna, 19. század második fele
• Olajprés, Bosoród, 19. század vége
• Olajprés, Borgóprund, 19. század közepe
• Temetőkapu, Oláhléta, 1709
• Szőlőprés, Muzsna, 1841
• Prés, Podsága, 19. század közepe
• Aranyzúzó, Bucsum-Pojén, 19. század második fele
• Kereszt, Vármező, 20. század eleje

Rendezvények a park területén

• Csalogányok Éjszakája, a Román Ornitológiai Társaság szervezésében^[13]
• Jazz in the Park dzsesszfesztivál^[14]
• a Kolozsvári Magyar Napok keretében örömfőzés, gyermekfoglalkozások és futóverseny^[15][16]
• kézműves vásár és műhelyek^[17]
• borkóstolás és vásár^[18]
• bábszínházi előadás^[19]
• képzőművészeti^[20] és egyéb^[21] kiállítások.
• könnyűzenei koncert^[22]

Jegyzetek

1. Szűcs Brigitta: Az Erdélyi Néprajzi Múzeum szabadtéri kiállítása. skanzen.hu (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.) arch
2. Parcul Etnografic Național „Romulus Vuia” din Cluj-Napoca împlinește 90 de ani 05/07/2019. www.servuscluj.ro (2019. július 5.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
3. Istoric. www.muzeul-etnografic.ro (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
4. Tudor Sălăgean: Mașter planningul pentru dezvoltarea Parcului Etnografic din CIuj-Napoca. Direcții pentru asigurarea accesului persoanelor cu deficiențe de veder. In Anuarul Muzeului Etnografic al Transilvaniei. Cluj-Napoca: Mega. 2017.  
5. T. Szabó Csaba: Kolozsvár legdinamikusabb múzeumáról: Interjú Tudor Sălăgean történésszel, az Erdélyi Néprajzi Múzeum igazgatójával. Szabadság, (2017. február 18.) arch Hozzáférés: 2022. augusztus 6.
6. A szomszédos ipari park miatt földcsuszamlás fenyegeti a skanzent. kulturpart.hu (2009. március 20.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
7. Pengő Zoltán: Kicsúszik a föld a kolozsvári skanzen alól. kronikaonline.ro (2009. március 19.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
8. Septimiu Avram: Parcul Etnografic va deveni grădina de vară a clujenilor. Transilvania Reporter, (2017. április 7.)
9. Adrian Loghin: A început revitalizarea și extinderea Parcului Etnografic din Cluj-Napoca. cluju.ro (2020. november 6.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
10. Laurentiu Cotu: CJ Cluj investeşte 12 mil. euro în extinderea cu 30 de hectare a parcul etnografic ’’Romulus Vuia’’ din Cluj-Napoca. Ziarul Financiar, (2020. november 5.)
11. Clujul va avea cel mai mare parc etnografic din Romania. Va găzdui obiecte care acum stau în subsolul unor blocuri. www.bzc.ro (2020. szeptember 19.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
12. Obiective muzeale. www.muzeul-etnografic.ro (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
13. Noaptea Privighetorilor la Cluj. Clasicul DUET dintre muzicieni şi PĂSĂRI va avea loc în Parcul Etnografic „Romulus Vuia”. cluj24.ro (2022. június 1.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
14. Locul. www.jazzinthepark.ro (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.) arch
15. Rohonyi D. Iván: Gyermekfoglalkozás is volt a Falumúzeumban az Argumentum Nostrum egyesület szervezésében. Szabadság, (2021. augusztus 22.)
16. Pap Melinda: Járvány előtti fergeteges hangulatot ígér a 13. Kolozsvári Magyar Napok. kronikaonline.ro (2022. május 12.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
17. Târg meșteșugăresc cu ateliere de creație în parcul etnografic din Cluj-Napoca, în acest weekend. actualdecluj.ro (2021. augusztus 24.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
18. Sergiu Vlăgea: Clujenii, așteptați în Parcul Etnografic „Romulus Vuia” / Eveniment cu degustare de vinuri și produse tradiționale. Ziua de Cluj, (2022. május 20.)
19. Teatrul de Păpuși în Parc- Capra cu trei iezi. foaiatransilvana.ro (2021. október 15.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
20. ,,AIA la sat” în Parcul Etnografic ,,Romulus Vuia” Cluj-Napoca. cluj.transilvania-tv.ro (2020. június 22.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
21. Remus Florescu: Primul parc de distracţii din Cluj-Napoca: până când primăria se va implica, acesta va fi construit din piese LEGO. adevarul.ro (2014. december 1.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
22. Anca Aron-Vîrtic: Concert VAMA în Parcul Etnografic ,,Romulus Vuia” din Cluj-Napoca. cluju.ro (2021. augusztus 20.)

További információk

• Elmentünk felfedezni Kolozsvár elfeledett parkját. fotok.transindex.ro (2021. május 9.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
• Ioan Toșa: Parcul etnografic de la Hoia (1929-1979). Revista Muzeelor, (1979. június)