1946-ban szülővárosában, Peoriában érettségizett.[1] A koreai háború idején behívták a hadseregbe, ahol főhadnagyi (first lieutenant) rangig emelkedett. A katonai szolgálat után egy farmon állatokat tartott Montanában.[2]
1959-ben a Coloradói Egyetemen (Colorado State University) táplálkozástudományi alapképzésben részesült, majd 1961-ben ugyanezen az egyetemen állatorvosi diplomát szerzett. 1965-ben a kaliforniai Davis városban található Kaliforniai Egyetemen (University of California) táplálkozási élettani Ph.D. vizsgát tett.[2]
1964-től a Coloradói Egyetem élettani tanszékének oktatója volt, emellett kutatásokat végzett. 1967-ig az egyetem adjunktusa, 1967–1971 között docense, 1971-től a fiziológia professzora volt.[1] Vezető kutatóként dolgozott a NASAFreedom űrállomás programjában. 1984. január 9-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. 1987-ben az SLS–2 misszióban a Spacelab 4 űrhajósa lett volna, azonban ezt a missziót a Challenger űrrepülőgép katasztrófája miatt leállították. Ezt követően a hasonló jellegű SLS–1 űrhajós kiképzésbe vonták be. Ennek során három évet töltött a NASA washingtoni központjában, mint tudományos igazgató. 1989-ben a Columbia STS–40 misszió hajózó személyzetébe választották, de egy orvosi vizsgálaton nem ment át, ezért csak tartalékként, mint rakományfelelős vették számításba.[2]
1991. június 14-én vonult szolgálati nyugállományba,[3] de 1994-ig még az SLS projektben dolgozott. 1998 és 2012 között a Mark Morris Intézet igazgatótanácsában dolgozott, amelynek fő tevékenysége az volt, hogy pontos és naprakész információkat szolgáltasson a hallgatóknak és az állatorvosoknak a kisállatok klinikai táplálkozásáról. 1999-től a Coloradói Egyetem élettani tanszékének professzora volt Fort Collinsban, ahonnan 2005-ben vonult nyugállományba, de továbbra is részt vett az űrutazások népszerűsítésében, hogyan változik az élet az űrutazásokban.
Fort Collinsban tagja volt a Senior Tanácsadó Testületnek (Senior Advisory Board), a Senior Center Expansion Committee-nek, elnöke volt a Expansion Grant Writing Albizottságnak és tagja volt a Kerékpár tanácsadó bizottságnak. Az Amerikai Állatorvos-egészségügyi Egyesület, az Amerikai Élettani Társaság és az Amerikai Táplálkozástudományi Intézet tagja volt.[2]
Felesége Nancy Berens volt, négy gyerekük született, három fiú (Alexander és Blade (1962), Robert (1965)) és egy lány (Logan, 1968) született. Emléküket a Dr. Robert and Nancy Phillips alapítvány őrzi.[4]
Publikációi
Mintegy 130 tudományos publikáció szerzője és két szabadalom birtokosa volt. A Grappling with Gravity című könyv szerzője.[5]
↑Dr. Robert W. Phillips (angol nyelven). American College of Veterinary Nutrition (ACVN). [2021. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 16.)
