Rabl Károly.[mj 1] 1746-ban született a dél-morvaországi Frainben.[mj 2] Feltehetően az apja kőfaragó és építőmester volt.[mj 3]
A tanulóéveiről nincs érdemleges forrás dokumentum valószínű, hogy Morvaországban töltötte inaséveit. A szakmát Jung József építőmester mellett tanulta ki. 1774 és 1780 között tanonckodott a neves mester műhelyében.[mj 4]
Pallérságának egyik legjelentősebb munkája Jászberényben a főtemplom 1772. évi földrengés után károk helyreállítása volt, amely munkálatok Jung mester irányításával zajlott.[mj 5]
Gyöngyösön telepedett le,[mj 6] így első neves munkája az Almásy ház építése volt. Az épületet 1784-ben tervei alapján építette a korábbi épület felhasználásával. A barokk stílusban épített palotát mindenki Szent Korona házként ismeri, mivel a napóleoni háborúk (1806-1809) közötti időkben, többször is őrizték itt a koronát. 1932-ben az épületet a római katolikus egyházközség vásárolta meg. 1945 óta itt működik a plébánia.[mj 7]
A Debreceni Református nagytemplom építkezésében 1808-tól Rabl Károly mint kivitelező mester vett részt, az építkezés Péchy Mihály tervei alapján készült. Miután Péchy eredeti terveit maradéktalanul nem tudták megvalósítani, így a két torony közötti üres hely kitöltésére a timpanon mögötti díszes frontgaléria Rabl tervei alapján épült meg.
Az 1780-tól haláláig – közel 50 év alatt- felépített 19 hidat, több mint 10 templomot tervezett és épített meg vagy építőmesterként irányította a munkát, számos neves épületnél építőmesterként dolgozott a már meglévő épületek átépítésénél.[1] Rabl munkái között a templomok mind számosságában mind minőségében a legjelentősebbek. Különösen nagy részt vállalt a református templom építési mozgalomban, amelyet nagyban segített II. József magyar király 1781-ben hozott türelmi rendelete.
Rabl mester több mint 50 éves építőmesteri és tervező munkája során saját stílust alkotott, amelyet nevezhetünk egy klasszicizáló késő barokknak, amely erős helyi ízeket is magába olvasztott.
Élete vége felé már közel 20 segédet foglalkoztatott és szülővárosa egyik legtekintélyesebb polgárának számított. A mellette dolgozó segédek a szakma fogásai mellett az akkori kor modern vállalkozó szemléletét is megtanulhatták.
Az 1788-ban Gyöngyösön anyakönyvezett fia ifj. Rabl Károly folytatta apja vállalkozását.
Főbb művei
Templomok
1771 Gyöngyöshalászi Szent Anna katolikus templom
1788 Kisújszállási református templom
1789 Törökszentmiklósi református templom
1790 Szeged Kálvária Szent-Kereszt kápolna
1791 Kunszentmiklósi református templom
1793 Jászalsószentgyörgyi katolikus templom
1798 Karcagi Görögkeleti ortodox templom
1805 Jászapáti katolikus templom bővítésének tervrajza
↑Nevét a korabeli dokumentumokban többféle formában használta úgymint Karl Rabl, Karl Joseph Rabl, Carolus Rabel. A magyar dokumentumokban a neves építőmester Rábel Károly néven is megtalálható
↑Németül Frain volt születésekor a település neve.
↑Jung József pallérjaként dolgozott, ami a német Polier-ból szóból ered, aminek a jelentése a kőműveseknél és az ácsoknál az építkezésen dolgozó munkavezetőt jelenti mai szóhasználattal, aki a munkát a munkásokkal végrehajtatja. Forrás: Pallas Nagylexikon.
↑A mesterek által adott nyugták (quittung) keltezéséből lehet pontosan követni a templom építésének az időtartamára. Az építkezés 1774. június 10-én kezdődött, Rabl első számlája pedig egy hónappal később 1774. július 9-én keltezett.
↑Letelepedése után nem sokkal halt meg Quadri Kristóf gyöngyösi építőmester, hamarosan ő lett az első építőmester a városban
↑Emeletének nagytermében kincstárat alakítottak ki, az esztergomi után hazánk második legjelentősebb egyházi gyűjteménye.
Hivatkozások
↑Bibó István: Rabl Károly építőmester munkássága. Ars Hungarica: (kiadó nélkül). (1994/1)