Igazi területe a művelődéstörténet kuriózumainak könnyed, humoros formában való feldolgozása. Írásai félig esszék, félig azonban a szépirodalom körébe tartoznak.[5]
Élete
Ráth Károly és Végh Gizella gyermeke, Ráth György és Ráth Mór unokaöccse. Édesanyja révén a Végh-család leszármazottja, ezért Ferenc József 1909-ben a fiágon kihalt Végh család nemesi jogát adományozta neki. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar szerzett doktorátusi fokozatot.[6][7] 1927. július 23-án Budapesten, a IV. kerületben házasságot kötött a 30 évvel fiatalabb Zipernovszky Mária Franciska hegedűművésszel, zenepedagógussal (Zipernovsky Fülöp Ferenc és Kladivlev Mária Magdolna lánya).[8] Büntetőjogász volt, de egész életét a művelődéstörténet furcsaságainak és érdekességeinek kutatására szentelte. Halálát agyvérzés utáni állapot, érelmeszesedés, cukorbetegség és tüdőgyulladás okozta. Hagyatéka az Országos Széchényi Könyvtárba került.
Családi kapcsolatai
Édesapja: Ráth Károly iparszervező, politikus, királyi tanácsos.
A Budapesti Tudományegyetem jog- és államtudományi karán doktorált, ezután a bírói kar vette tagjai közé. 1913-tól fiatalkorúak bírájaként jogászi gyakorlatot folytatott, 1921–1934 között ügyvéd.
A Jogtudományi Közlöny munkatársa volt. Állandó tagja a tudományok népszerűsítésére alapított Uránia magyar tudományos színháznak. Segédkezett a Grecsák Károly szerkesztésében megjelent Codex Hungaricus és a döntvénytárak összeállításában. Regényeket is írt.
Kultúrtörténet-íróként megjelentetett szatirikus-humoros hangvételű könyveivel nevet és népszerűséget szerzett magának a szélesebb nagyközönség körében is. E munkássága főleg életének utolsó évtizedeire esik. 1957–1959 között Tiszay Andorral és Agárdi Ferenccel a Hasznos mulatságok c. ismeretterjesztő sorozatot szerkesztette. A háború alatt a Ráth György utca 26. szám alatti villája súlyosan megrongálódott, így feleségével a Wesselényi utca 4-be költöztek. Idős korára fél szemére megvakult, de az utolsó percig dolgozott. Összegyűjtött művelődéstörténeti írásai halála után hétkötetes sorozatban jelentek meg, 1962–1967 között.
Választási bíráskodás, választói jog, közigazgatási és pénzügyi határozatok; telekkönyvi és ügyvédi rendtartás; örökösödési eljárás; bírák felelőssége; összeáll. Ráth-Végh István; Grill, Budapest, 1912 (Új döntvénytár)
Bűnvádi perrendtartás. A M. Kir. Curiának ... elvi jelentőségű határozatai; összeáll. Ráth-Végh István; Grill, Budapest, 1912 (Új döntvénytár)
Büntető törvény. A M. Kir. Curiának és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai; összeáll. Ráth-Végh István; Grill, Budapest, 1912 (Új döntvénytár)
Októberi rózsa. Az ezüstös halántékú férfi és az aranyhajú leány története, regény; Franklin, Budapest, 1921
Chère szívem, regény; Dick, Budapest, 1930
Az ércmadár, fantasztikus kalandregény; Franklin, Budapest, 1930 (újra kiadva: Debrecen, 1989 Könyvismertető)
Magyar kuriózumok; Rózsavölgyi, Budapest, 1934 (Ismertető)
Az erényöv / története / a bíróság előtt / a szépirodalomban; összeáll., ford., Végh István néven; Rózsavölgyi, Budapest, 1936 (Magyar Elzevirek)
A könyv komédiája; Cserépfalvi, Budapest, 1937
Az emberi butaság kultúrtörténete; Cserépfalvi, Budapest, 1938
Új butaságok az emberiség kultúrtörténetéből; Cserépfalvi, Budapest, 1939
Vége az emberi butaságnak; Cserépfalvi, Budapest, 1940
A szerelem regényes életrajza; Cserépfalvi, Budapest, 1941 (Cserépfalvi kiadóvállalat szép könyvei)
A házasság regényes életrajza; Cserépfalvi, Budapest, 1942
Az asszonyi hűtlenség története; Cserépfalvi, Budapest, 1943
Fekete krónika; Cserépfalvi, Budapest, 1944
A varázsvessző. Régi és új babonák. Furcsaságok-érdekességek; Fővárosi Könyvkiadó, Budapest, 1945
Kalandorok és titokzatos történetek; Fővárosi Könyvkiadó és Nyomda, Budapest, 1947
A sátán és cimborái; Fővárosi Könyvkiadó, Budapest, 1948
Bolondünnep; Fővárosi Könyvkiadó, Budapest, 1950
Az emberek butításának történetéből; Művelt Nép, Budapest, 1952
Fejedelmi bálvány; Művelt Nép, Budapest, 1954
Két évezred babonái; Ifjúsági, Budapest, 1954; Könyvismertető
Magyar kuriózumok; ifjúsági kiadás; Ifjúsági, Budapest, 1955
Mendemondák és történelmi hazugságok; Művelt Nép, Budapest, 1956
A régi Pest-Buda; összeáll. Ráth-Végh István; Bibliotheca, Budapest, 1957 (Hasznos mulatságok)
A pénz komédiája; Bibliotheca, Budapest, 1957
Fekete krónika; 2. javított kiad.; Bibliotheca, Budapest, 1958 (Ismertető)
Anekdoták, furcsaságok; Móra, Budapest, 1958
A könyv komédiája; bővített, átdolgozott kiadás; Gondolat, Budapest, 1959
Az emberi butaság; röv. kiadás; Gondolat, Budapest, 1963 Könyvajánló
Szerelem, házasság; röv. kiadás; Gondolat, Budapest, 1964 (Sikerkönyvek)
A fáraó átka; válogatás; Móra, Budapest, 1977 (Delfin könyvek)
A tengeri kígyó; válogatás; Móra, Budapest, 1980 (Delfin könyvek)
A sétáló falevél; válogatás; Móra, Budapest, 1985 (Delfin könyvek)
A szerelmes ördög; válogatás; Móra, Budapest, 1993
Csalók, tolvajok, kurtizánok; válogatás; Elektra Kiadóház, Budapest, 2003
Összegyűjtött művei sorozat (művelődéstörténeti írások hét kötetben, 1962-1967)
Az emberi butaság (Gondolat, Budapest, 1962) Könyvajánló
Szerelem és házasság (Gondolat, Budapest, 1963)
Hatalom és pénz (Gondolat, Budapest, 1964)
Tarka históriák (Gondolat, Budapest, 1964)
A varázsvessző (Gondolat, Budapest, 1966)
Fekete krónika (Gondolat, Budapest, 1967)
A könyv komédiája; 3., bővített kiadás Gondolat, Budapest, 1967
Hangoskönyv
Ráth-Végh István: Vége az emberi butaságnak. A különc élete és halála. Válogatás; hangoskönyv, felolvassa Selmeczi Tibor; Sonore, Solymár, 2005
Halálának 50. évfordulójáról a Petőfi Irodalmi Múzeumban emlékeztek meg 2009. december 7-én: A könyv komédiája – a könyv tragédiája? Emlékest az 50 éve elhunyt Ráth-Végh István (1870–1959) tiszteletére[9]
Jegyzetek
↑ abBnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
