A könyvtár jogelődje, Pécs város Közművelődési Könyvtára 1943. október 1-jén alakult meg az Apáca utcai copf stílusú műemléképületben.
Első igazgatója a költő Weöres Sándor volt, de a könyvtár tényleges megszervezése a következő igazgató, Csorba Győző érdeme. Az induló állományt Kelemen Mihály törzsorvos (Babits Mihály anyai nagybátyja), Mátyás Flórián történettudós és Szikray Odó tisztviselő hagyatéka képezte. Sem a háború utolsó évei, sem az újjáépítés időszaka nem kedvezett a könyvtár fejlődésének, az csak később, az 1950-es évek elején indult meg nagyobb léptékkel.
A Városi Könyvtár, valamint a vidéki könyvtárak szervezésére létrehozott, alig pár évet megért Pécsi Körzeti Könyvtár egyesülésével 1952-ben alakult meg a Baranya Megyei Könyvtár. Az épület hamarosan szűknek bizonyult – éppen a szolgáltatások fejlesztése miatt -, ám bővítése évtizedekig tartott. 1958-1962 között megépült a raktári és az olvasótermi szárny, 1974-ben pedig a Vörösmarty u. 1. számú műemléki épület is a könyvtárhoz került. 1982-1985 között épült fel az új olvasószolgálati helyiségeket magába foglaló két emeletes épület, majd a fejlesztés utolsó lépcsőjeként került sor 1987-1988-ban a Vörösmarty u. 5. szám alatti egyemeletes lakóház könyvtári célra történő átalakítására, itt kapott helyet a Zeneműtár és a Helyismereti Gyűjtemény. Az így kialakított épületegyüttes már megteremtette a színvonalas könyvtári szolgáltatásokhoz szükséges alapvető elhelyezési feltételeket.
Baranya megye második legnagyobb nyilvános könyvtára, a megye és Pécs város területén működő intézmények szakmai koordinációs központja. Szolgáltatásait Pécs város különböző pontjain lévő fiókkönyvtáraiban is végzi. Ezek közül 4 gyermekkönyvtár, 4 közös – gyermek és felnőtt – szerepkörű, 1 összevont köz- és iskolai könyvtár, 1 pedig felnőttek számára biztosít könyvtári ellátást.
A könyvtár egyik olvasóterme
Szolgáltatásai:
hagyományos,
audiovizuális,
elektronikus dokumentumok kölcsönzése,
helyismereti kiadványok helyben használata,
szakmai képzési és továbbképzési központ,
európai információs pont,
zenei tájékoztatás,
egyéni zenehallgatási lehetőség,
zenei hangzó dokumentum és videó kölcsönzés,
Internet használat,
vakok és gyengénlátók számára speciális hangzó dokumentumok helyben használata és kölcsönzése.
Kiemelten fontos feladatuknak tartják a hátrányos helyzetűek (szociális, kulturális és települési hátrány szempontjából), illetve a gyermekek, fiatalok olvasóvá nevelését, programok szervezését szabadidejük hasznos eltöltéséhez – együttműködve a pedagógusokkal és a családokkal is.
A Könyvtárakat évente több mint 100 000 ember látogatja,[1] melyek összterülete 1286 m², összállománya pedig közel 200 000 dokumentum és könyv. A fiókkönyvtáras rendszert az 1960-as években vezették be Magyarországon, hogy ezzel közelebb vigyék a szolgáltatásokat a lakossághoz.[2]
Az Európa kulturális fővárosa cím megnyerésével Pécsen nagyszabású beruházások történtek, melyek közül az egyik legfontosabb egy új tudásközpont létrehozása volt. Ma már a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont épülete nyújt otthont a Pécsi Városi Könyvtár számára is.[3] Az épület alapkövét 2009. szeptember 17-én rakták le.[4]
Fiókkönyvtárai
Várkonyi Nándor Könyvtár (543, 77 468) – 1981-től
Dr. Berze Nagy János Könyvtár (61, 12 569)
Kertvárosi Könyvtár (150, 17 223) – 1968-tól
Ifjúsági Könyvtár (130, 20 613) – 1968-tól
Csipkefa Gyermekkönyvtár (111, 11 913)
Kilenc Király Gyermekkönyvtár (140, 17 028)
Nyitnikék Gyermekkönyvtár (56, 11 340)
Pinokkió Gyermekkönyvtár (55, 10 617)
Meszesi Fiókkönyvtár (40, 4 875) – 1979-től
7. sz. Fiókkönyvtár
* Zárójelben a fiókkönyvtár területe és az állománya található
.jpg)
