Pusztaszikszó

Pusztaszikszó
A pusztaszikszói kápolna romos épülete 2015-ben
Közigazgatás
Település	Füzesabony
Irányítószám	3390
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	36 fő (2011. okt 1.)[1] +/-
Elhelyezkedése
Pusztaszikszó Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 45′ 50″, k. h. 20° 22′ 14″47.764007, 20.3704977Koordináták: é. sz. 47° 45′ 50″, k. h. 20° 22′ 14″47.764007, 20.3704977
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaszikszó témájú médiaállományokat.

Pusztaszikszó Füzesabony településrésze. A várostól északnyugatra, Kerecsend irányában a 3-as főút délnyugati oldalán fekszik, a Laskó-patak mellett.

Története

A Barkóczy-címer a Szent Vendel-kápolna bejárata fölött

A település környéke évezredek óta lakott, már a kőkorból, és a bronzkorból is találtak különböző tárgyakat.^[2] A török uralom előtt a falucska az egri püspökség uradalmának egyik központja volt, akkor azonban sok környékbeli társához hasonlóan elpusztult a harcok során. Telekessy István, majd gróf Erdődy Gábor egri püspök is újra akarta telepíteni a helységet, de nem jártak sikerrel, faluként már nem tudott újjáéledni a település. A telepítési kísérletek eredménye volt a Szent Vendel-kápolna és a második világháborúban elpusztított püspöki kastély. Az egykori uradalom jelentős mennyiségű mezőgazdasági árut állított elő, amit az egykor az országút déli oldalán húzódó, a kerecsendi téglagyár termékeit is az abonyi állomásra szállító kisvasúton szállítottak el.^[3] A Pusztaszikszón a 19. század elején épült egri érseki kastély 1945-ben pusztult el. Az uradalom az államosítással állami tulajdonba került. A kastély helyén kitermelt földből építették a 33-as főút első, 1987-es építésű felüljáróját a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal fölött.

Szent Vendel-kápolna

A Szent Vendel-kápolna Füzesabonytól északnyugati irányban fekszik. Főbejárata nyugati tájolású. A kápolna egyhajós, íves szentélyzáródású, kontyolt nyeregtetős épület, melynek főbejárata fölött, a boltíves főpárkány alatt a Barkóczy család címere található. Az 1810. évi canonica visitatio szerint a pusztaszikszói kápolnát Barkóczy Ferenc építtette Szent Vendel tiszteletére. Az épületet 1844-ben újították fel, majd legutoljára 1995-ben került sor az épület állagmegóvására. Ekkor kapott palatetőt az épület. A szentélyt félkupolával fedett, ívelt, félköríves falmélyedésben hozták létre. A főhajó északi és déli oldalán egy egy melléktér kapott helyet.^[4]

Galéria

• 
  A pusztaszikszói Szent Vendel-kápolna külső, északkeleti oldala
• 
  A kápolna homlokzata nyugat felől
• 
  A kápolna belső tere 2015-ben
• 
  A Szent Vendel-kápolna boltíves oldalsó bejárata a déli oldalon
• 
  A pusztaszikszói kápolna beszakadt mennyezete
• 
  A Szent Vendel-kápolna déli bejárati részlete a címerrel
• 
  A kápolna keleti oldala
• 
  A kápolna hátsó, északi oldala belülről
• 
  A pusztaszikszói kápolna fa toronyrésze
• 
  A pusztaszikszói kápolna falába beépített régi kőkocka
• 
  Az épület nyugati oldala a jobb felső sarokban a beépített kőkockával
• 
  A pusztaszikszói Szent Vendel-kápolna északi oldala
• 
  A harmadik katonai felmérés térképe Miskolcról, rajta Pusztaszikszó kápolnájával 1887-ből.

Jegyzetek

1. Magyarország helységnévtára 2013 (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2013. október 27.)
2. Füzesabony története. Remenyik Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskola. [2013. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 27.)
3. Füzesabony–Szikszópuszta–Kerecsend-vonal. kisvasút.hu. (Hozzáférés: 2013. október 27.)
4. Római katolikus Szent Vendel-kápolna. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2015. február 21.)

Források

• Heves megye műemlékei
• Füzesabonyi Hírhatár Online