- Ez a mai perzsa nyelv ábécéje, a korábbi írásokat lásd a perzsa nyelv cikkében.
A perzsa írás az arab íráson alapul. Több más nyelvhez hasonlóan, amik átvették az arab írást, a perzsák is módosítottak rajta, hogy az irodalmi arabban nem szereplő hangokat is le lehessen írni vele. Négy új betű került hozzá az átvettek módosításával: پ [p], چ [tʃ], ژ [ʒ], és گ [g]. (Korábban létezett a [v] jelölésére szolgáló ﭪ is, de idővel kikopott.) A perzsa-arab írást használja a perzsán kívül az urdu, szaraiki, kurd szoráni, luri, oszmán-török, tatár, azeri és sok más írás is.
Az arabhoz hasonlóan a betűket jobbról balra, míg a számokat balról jobbra írják. A perzsa-arab írás kurzív, tehát a betűk nagy része kapcsolódik egymáshoz, számítógépes gépelés esetén is. A sémi írásmódok többi jellegzetességét is átvették: mássalhangzóírás (egyes magánhangzókat mássalhangzók jeleznek), illetve sem szó, sem szótag nem kezdődik magánhangzóval.
A perzsa ábécével megegyezik a dari nyelv ábécéje is.
Betűk
A modern perzsa ábécé 32 betűből áll. Mivel kurzív írás, a betűk alakja elhelyezkedésüktől függően változik; mindegyiknek van szó eleji, szó közepi, szóvégi és izolált alakja, attól függően, hogy balra, jobbra, mindkét oldalon vagy sehol sem kapcsolódik másik betű hozzá.
| Név
|
Átírás
|
IPA
|
Szövegbeli alakok
|
| Szóvégi
|
Szóközepi
|
Szóeleji
|
Izolált
|
| alef
|
â
|
[ɒ], [ʔ]
|
ﺎ
|
ﺎ *
|
آ / ا *
|
ﺍ
|
| be
|
b
|
[b]
|
ﺐ
|
ﺒ
|
ﺑ
|
ﺏ
|
| pe
|
p
|
[p]
|
ﭗ
|
ﭙ
|
ﭙ
|
پ
|
| te
|
t
|
[t]
|
ﺖ
|
ﺘ
|
ﺗ
|
ﺕ
|
| s̱e
|
s̱
|
[s]
|
ﺚ
|
ﺜ
|
ﺛ
|
ﺙ
|
| jim
|
ğ
|
[d͡ʒ]
|
ﺞ
|
ﺠ
|
ﺟ
|
ﺝ
|
| che
|
č
|
[tʃ]
|
ﭻ
|
ﭽ
|
ﭼ
|
ﭺ
|
| ḥe(-ye jimi)
|
ḥ
|
[h]
|
ﺢ
|
ﺤ
|
ﺣ
|
ﺡ
|
| khe
|
x
|
[x]
|
ﺦ
|
ﺨ
|
ﺧ
|
ﺥ
|
| dāl
|
d
|
[d]
|
ﺪ
|
ﺪ *
|
ﺩ *
|
ﺩ
|
| ẕāl
|
ẕ
|
[z]
|
ﺬ
|
ﺬ *
|
ﺫ *
|
ﺫ
|
| re
|
r
|
[ɾ]
|
ﺮ
|
ﺮ *
|
ﺭ *
|
ﺭ
|
| ze
|
z
|
[z]
|
ﺰ
|
ﺰ *
|
ﺯ *
|
ﺯ
|
| zhe
|
ž
|
[ʒ]
|
ﮋ
|
ﮋ *
|
ژ *
|
ژ
|
| sin
|
s
|
[s]
|
ﺲ
|
ﺴ
|
ﺳ
|
ﺱ
|
| shin
|
š
|
[ʃ]
|
ﺶ
|
ﺸ
|
ﺷ
|
ﺵ
|
| ṣād
|
ṣ
|
[s]
|
ﺺ
|
ﺼ
|
ﺻ
|
ﺹ
|
| z̤ād
|
z̤
|
[z]
|
ﺾ
|
ﻀ
|
ﺿ
|
ﺽ
|
| ṭā
|
ṭ
|
[t]
|
ﻂ
|
ﻄ
|
ﻃ
|
ﻁ
|
| ẓā
|
ẓ
|
[z]
|
ﻆ
|
ﻈ
|
ﻇ
|
ﻅ
|
| ʻeyn
|
ʻ
|
[ʔ]
|
ﻊ
|
ﻌ
|
ﻋ
|
ﻉ
|
| gheyn
|
gh
|
[ɣ] / [ɢ]
|
ﻎ
|
ﻐ
|
ﻏ
|
ﻍ
|
| fe
|
f
|
[f]
|
ﻒ
|
ﻔ
|
ﻓ
|
ﻑ
|
| qāf
|
q
|
[ɢ] / [ɣ] / [q] (egyes dialektusokban)
|
ﻖ
|
ﻘ
|
ﻗ
|
ﻕ
|
| kāf
|
k
|
[k]
|
ﮏ
|
ﮑ
|
ﮐ
|
ک
|
| gāf
|
g
|
[g]
|
ﮓ
|
ﮕ
|
ﮔ
|
گ
|
| lām
|
l
|
[l]
|
ﻞ
|
ﻠ
|
ﻟ
|
ﻝ
|
| mim
|
m
|
[m]
|
ﻢ
|
ﻤ
|
ﻣ
|
ﻡ
|
| nun
|
n
|
[n]
|
ﻦ
|
ﻨ
|
ﻧ
|
ﻥ
|
| vāv
|
v / ū / ow
|
[v] / [u] / [ow]/ [o:] (a dari nyelvben)
|
ﻮ
|
ﻮ *
|
و *
|
و
|
| he
|
h
|
[h]
|
ﻪ
|
ﻬ
|
ﻫ
|
ﻩ
|
| ye
|
y / ī / á
|
[j] / [i] / [ɒ]/ [e:] (dari)
|
ﯽ
|
ﻴ
|
ﻳ
|
ﻯ
|
Kivételek
Az ábécé hét betűje nem kapcsolódik a többi betűhöz úgy, mint a többi, és nincs szó eleji vagy szóközepi alakjuk, mert balról nem kapcsolódhat hozzá másik. Ezeknek csak szóvégi és izolált alakjuk van, és az utánuk következő betű szóeleji vagy izolált formájában áll.
Más karakterek
A következőek nem betűk, hanem azok különböző alakjai, a lām alef pedig ligatúra. A ﺀ hamze karakternek csak egy alakja van, mivel sosem kötik más betűhöz, ellenben időnként egy vāv, ye vagy alef fölött helyezkedik el, tulajdonképpen nem betű, hanem diakritikus jel.
| Név
|
Átírás
|
IPA
|
Szóvégi
|
Szóközepi
|
Szóeleji
|
Izolált
|
| alef madde
|
ā
|
[ɒ]
|
ﺂ
|
—
|
—
|
ﺁ
|
| he ye
|
-eye vagy -eyeh
|
[eje]
|
ﮥ
|
—
|
—
|
ۀ
|
| lām alef
|
lā
|
[lɒ]
|
ﻼ
|
—
|
—
|
ﻻ
|
| tanvin nasb
|
-an
|
[æn]
|
ًﺎ
|
—
|
—
|
اً
|
Bár elsőre hasonlítanak, az egyes nyelvek nagyon is különbözően használják az ábécét. Vannak szavak, melyeket perzsául és arabul teljesen máshogy írnak.
A klasszikus arabban nem szereplő betűk: [p], [g], [tʃ] (mint a magyar 'cs'), [ʒ] (mint a 'zs'):
| Hang
|
Alak
|
Unicode-név
|
| [p]
|
پ
|
pe
|
| [tʃ] (ch)
|
چ
|
che
|
| [ʒ] (zh)
|
ژ
|
zhe
|
| [g]
|
گ
|
gaf
|
Magánhangzók
A mai perzsában hat magánhangzó van, ebből a három hosszút jelölik írásban: â (ا, szó elején آ), u (و, szó elején او) és i (ى, szó elején اى). A szó végi e-t ه jelöli (pl. خانه, xâne, ház). A rövid magánhangzókat írásban legtöbbször nem jelölik, ha mégis, akkor mellékjelekkel:
- az a egy, az előtte lévő mássalhangzó fölé húzott kis ferde vonal, mint a /, csak laposabb. Ennek neve fathe (arabból átvéve) vagy zebar.
- az e ugyanez a mássalhangzó alatt, ennek neve kaszre vagy zir.
- az o egy pici و a mássalhangzó fölött, ennek neve zamme vagy pis.
Ha egy mássalhangzót nem követ magánhangzó, kerülhet fölé egy °, ennek neve szokun. Ha duplán ejtendő a mássalhangzó, egy tasdid kerül fölé (ez olyan, mint egy pici omega).
Az â hosszan ejtett a, a többit úgy ejtjük, ahogy a magyarban.
Kapcsolódó szócikkek
Írásportál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
