A Perui Haditengerészet (spanyolul: Marina de Guerra del Perú, rövidítve MGP) Peru haderejénekhaditengerészeti műveletekért felelős haderőneme. Az MGP feladata a perui állam érdekeinek védelme az ország tengerpartján (a partvonaltól számított 200 tengeri mérföldig), folyóin és tavain.[1] A haditengerészeti erők feladata emellett a nemzetközi missziókban való részvétel, katasztrófaelhárítás és polgári védelmi tevékenységekben való részvétel, illetve az ENSZ felügyelete alatt békefenntartó műveletekben való részvétel. Az MGP-t 1821. október 8-án alapították, és e napon ünnepli egyik legnagyobb csatájának, az angamosi csata (1879) évfordulóját is.
Története
Az angamosi csatáról készült festmény: középen látható a Huascar monitor, amelyet a chilei Almirante Cochrane és Blanco Encalada páncélos cirkálók elsüllyesztettek.
A Perui Haditengerészetet 1821. október 8-án alapította[2]José de San Martín tábornok kormánya. Első hadműveleteire a függetlenségi háború (1821 – 1824) során került sor, amelyben zsákmányolt spanyol hadihajókat alkalmaztak. Röviddel az ország függetlenségének kivívása után a haditengerészet részt vett a Nagy-Kolumbia elleni háborúban, amelynek során blokád alá vette Guayaquil kikötőjét és támogatta a várost elfoglaló perui szárazföldi csapatokat.
1836-1839 között részt vett a perui-bolíviai konföderáció háborújában Chile és Argentína ellen, illetve 1864-1866 között a spanyol-perui háborúban. Azonban a Chile ellen vívott csendes-óceáni háború felkészületlenül találta a Perui Haditengerészetet, erői jóval alulmaradtak Chilével szemben. A Miguel Grau admirális által alkalmazott rajtaütések taktikája ugyan hat hónappal késleltetni tudta a chilei előrenyomulást, de Grau vereséget szenvedett és életét vesztette az angamosi csata (1879. október 8.) során.
A háború után a haditengerészetet szinte teljesen újjá kellett szervezni – még 1900-ban is csak egy 1700 tonna vízkiszorítású cirkáló, egy gőzhajó és 10 kisebb egység állt az MGP rendelkezésére.[3] 1907-ben Nagy-Britanniától vásároltak két cirkálót, az Almirante Grau-t és a Coronel Bolognesi-t, majd 1911-ben két tengeralattjárót Franciaországtól, a Ferré-t és a Palacios-t. Augusto B. Leguía elnöksége alatt (1919–1930) került sor a haditengerészeti minisztérium és a haditengerészeti légierő megalapítására (1920). A Kolumbiával 1911-ben és 1932-ben történt határincidensek és az Ecuadorral 1941-ben vívott háború alatt a haditengerészeti egységek elsősorban a szárazföldi csapatokat támogatták.
A Pearl Harbor elleni japán támadás után, bár Peru csak 1945-ben üzent hadat a tengelyhatalmaknak, a haditengerészet folyamatos járőrszolgálatot teljesített az ország partvidékén, hogy felderítsen egy esetleges japán támadást. A második világháború után Peru haditengerészete bővítésébe fogott, különösen az 1960-as és 1970-es években intenzíven fejlesztették a haditengerészetet a hagyományos rivális, Chile legyőzése érdekében – 1970 és 1984 között a haditengerészet személyi állománya közel megháromszorozódott.[4] Azonban az 1980-as évek második felében beköszöntő gazdasági válság miatt a program leállt, a már szolgálatba állított egységek közül többet le kellett szerelni, és a pénzhiány miatt akadozott a szolgálatban álló egységek karbantartása is. Csak az 1990-es évektől kezdve volt lehetséges ismét – kismértékű – fejlesztéseket végrehajtani.
Szervezete
Miguel Grau admirális, a csendes-óceáni háború hőse
Parancsnoki struktúra
A Perui Haditengerészet parancsnoka jelenleg Jorge De La Puente Ribeyro adnmirális.[5] A haditengerészeti erők a perui védelmi minisztérium alárendeltségébe tartoznak, és főparancsnokuk Peru mindenkori elnöke, mint a fegyveres erők főparancsnoka. A haditengerészet parancsnoki struktúrája:
Comandancia General de la Marina (Haditengerészeti főparancsnokság)
Estado Mayor General de la Marina (Haditengerészeti vezérkar)
Inspectoría General de la Marina (Haditengerészeti főintendáns)
Operatív erők
A haditengerészeti aktív erőket három parancsnokság, a csendes-óceáni és az amazóniai parancsnokság, valamint a parti őrség parancsnoksága alá szervezték.
Comandancia General de Operaciones del Pacífico
A Csendes-óceáni Hadműveleti Parancsnokság alárendeltségébe tartoznak az alábbi erők:
Fuerza de Superficie (Felszíni Erők)
Fuerza de Submarinos (Tengeralattjáró Erők)
Fuerza de Aviación Naval (Haditengerészeti Légierő)
Fuerza de Infantería de Marina (Tengerészgyalogság)
Fuerza de Operaciones Especiales (Különleges műveleti erők)
Comandancia General de Operaciones de la Amazonía
Az Amazóniai Hadműveleti Parancsnokság feladata az Amazonas és mellékfolyóinak, valamint a külső határok felügyelete.
Dirección General de Capitanías y Guardacostas
A Parti Őrség az ország fennhatósága alá tartozó partvidéken, folyókon és tavakon rendvédelmi feladatokat lát el.
Támaszpontok
A Callao haditengerészeti támaszpont
Ancón – haditengerészeti támaszpont és a tengerészgyalogság központja
Callao – fő haditengerészeti támaszpont, hajójavító és a haditengerészeti légierő központja
A haditengerészet központja és erőinek nagy része a Callao támaszponton állomásozik, ami jelentős biztonsági kockázatot jelent, mivel ez a kikötő bonyolítja le Peru külkereskedelmének nagy részét. Az 1980-as években ezért fontolóra vették egy teljesen új haditengerészeti támaszpont kiépítését, de a magas költségek miatt végül is elálltak a tervtől.[6]
Személyi állomány
A BAP Mariátegui (FM-54) személyzete készültségben.
Korábban Perseo (F-566), jelenleg átépítés alatt a Callao haditengerészeti támaszponton, többek között tűzvezető rendszereit, 3D radart, rakétaelhárító rendszert és 4db MM40 Block III Exocet rakétát kap.[8]
A haditengerészeti légierő (spanyolul: Fuerza de Aviación Naval, AVINAV) a Perui Haditengerészet merev és forgószárnyas repülőeszközeit üzemelteti, feladata a tengeralattjáróelhárítás, felszíni hajók elleni támadás, felderítés és járőrözés, a haditengerészeti személyzet szállítása, illetve a tengerészgyalogság légiszállítású műveleteinek támogatása.
Tengerészgyalogság
Perui tengerészgyalogosok kiképzésen az Amazonas folyó mentén
Litoral Sur tengerészgyalogos különítmény – Mollendo
Képek
BAP Almirante Grau (CLM-81) tüzelés közben
BAP Carvajal (FM-51).
BAP Sánchez Carrión (CM-26).
A BAP Pisagua (SS-33), BAP Chipana (SS-34) és BAP Islay (SS-35) tengeralattjárók.
Tengerészgyalogosok partra szállnak a BAP Callao (DT-143) kétéltű hajóból.
BAP Mollendo (ATC-131).
Otomat Mk.2 hajófedélzeti rakéta
Jegyzetek
↑MGP - Mission. Marina de Guerra del Perú. [2011. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 8.)
↑MGP - Reseña Histórica. Marina de Guerre del Perú. [2013. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 8.)
↑Keltie, J.S., ed. The Statesman's Year Book: Statistical and Historical Annual of the States of the World for the Year 1900. New York: MacMillan, 1900. p 887. (Hozzáférés ideje: via Google Books 3/4/11.)
.svg)
.jpg)
