A bájiPatay-család a 18. században jutott hozzá cekeházi földbirtokokhoz. Egy erre alkalmasnak minősített területen kezdte el építeni előbb udvarházát, majd később a kastélyát, az építkezés 1820 körül fejeződött be. A második világháború után a kastélyt államosították, falai között kollégium, majd TSZ-irodák kaptak helyet. A rendszerváltás után magántulajdonba került, de állapota tovább romlott. 2003-ban Abaújszántó (ma közigazgatásilag a városhoz tartozik) önkormányzata visszavásárolta a kastélyt és tartozékait, idegenforgalmi hasznosítás tervével, mely azonban nem valósult meg. Jelenleg kihasználatlanul áll, állapota folyamatosan romlik.
Leírása
A majorsági épületek egy része igen romos állapotú
A klasszicista stílusban épült, szimmetrikus elrendezésű kastélyépület nagyobbrészt földszintes, középső tömbje egyemeletes. Az épülettömb nyeregtetőjét kétoldalt timpanonok zárják le (az északnyugati homlokzaton még ma is látható a címerpajzs). A középső tömb homlokzata előtt nagyméretű terasz ugrik ki, melynek két oldalára lépcső vezet. Jobb szárnya alatt pince húzódik.
2004-ben Nagy Veronika és Szőke Balázs készített az önkormányzat megbízásából tanulmányt az épületről, melyből kiderül, hogy a korabeli kémények oldalsó füstnyílásúak voltak. Ilyenekkel ma már szinte csak a belső-zempléni területeken, főként Háromhután lehet találkozni. A kastélyhoz majorsági épületek, illetve ősfás park is tartozott, ezek ma is megtekinthetőek.
