Mivel a tetraéder térbeli alakzat, ezért nehéz a szerkezetét képernyőn, kivetítőn vagy papírlapon bemutatni. A bemutatás érdekében rétegekre osztjuk, a felső csúcs alkotja a nulladik réteget, a közvetlenül alatta álló számok az első réteget, és így tovább. A rétegeket általában csúccsal lefelé ábrázolják, hogy ne lehessen összetéveszteni őket a Pascal-háromszöggel.
Az első hat réteg:
0. réteg
1
1. réteg
1
1
1
2. réteg
1
2
1
2
2
1
3. réteg
1
3
3
1
3
6
3
3
3
1
4. réteg
1
4
6
4
1
4
12
12
4
6
12
6
4
4
1
5. réteg
1
5
10
10
5
1
5
20
30
20
5
10
30
30
10
10
20
10
5
5
1
Áttekintése
A tetraéder szimmetrikus alakzat, háromfogású forgásszimmetriája és síkszimmetriája van.
Az n. réteg által tartalmazott számok száma az (n+1)-edik háromszögszám: (n + 1) × (n + 2) / 2.
Az n. réteg által tartalmazott számok összege 3n.
Minden szám a felette levő három szám összege.
A számok éppen a trinomiális együtthatók, vagyis a trinomiális kifejtés együtthatói. Ez az elrendezésük megkönnyíti:
az együtthatók koherens ábrázolását
az együtthatók kiszámítását
az egyes rétegekben álló együtthatók kiszámítását
Az n. réteg szélén álló számok éppen a Pascal-háromszög n. sorát alkotják.
Mindezek a tulajdonságok megfelelnek a Pascal-háromszög és a Pascal-szimplex egyes tulajdonságainak.
Kapcsolat a trinomiális kifejtéssel
A tetraéder elemei a trinomiális kifejtésből származnak. Az n. réteg három együttható n. hatványának együtthatóit tartalmazza. Ezt jelölheti A + B + C. A kifejtéshez ezt szorozzuk meg n-szer:
(A + B + C)1 × (A + B + C)n = (A + B + C)n+1
Az első kifejezés tagjait összeszorozzuk a második kifejezés összes tagjával, aztán összeadjuk a megfelelő tagokat. Például (A + B + C)4 kifejtése:
Az összes tényezőt kitevőkkel kiírva és a polinomot így háromszög alakba elrendezve nyilvánvalóvá válik a kapcsolat a tetraéder 4. rétegével. Általában ezeket a jelöléseket használjuk: "1A" = "A"; "B1" = "B"; és "C0" = "1"; és így tovább. Az egyes monomok együtthatói kiszámíthatók a monom kitevőiből. Ennek képlete: (x + y + z)! / (x! × y! × z!), ahol x, y és z rendre A, B, C kitevői, és "!" a faktoriális.
A 4. réteg képletei:
Ebben az elrendezésben látható az összes tag együtthatója, és ez leegyszerűsíti a kifejtés együtthatóinak és a tetraéder elemeinek kiszámítását.
Kapcsolat a trinomiális eloszlással
A tetraéder számai a trinomiális eloszlásban is megjelennek. Ez egy diszkrét valószínűség-eloszlás, amely három kimenetelű események kombinációinak együttes eloszlását határozza meg: az események előfordulásának valószínűségét megszorozzuk azzal, hogy hányféleképpen eshetnek meg. Képlete:
ahol x, y, z számolja, hogy egyes események hányféleképpen fordulhatnak elő; n = x+y+z a próbálkozások száma; és PA, PB, PC az egyes események előfordulásának valószínűsége.
Példa: Legyen egy három jelöltes választás kimenetele A, 16%; B, 30%; C, 54%. Mekkora annak az esélye, hogy négy szavazót választva 1 az A-ra, 1 a B-re, és 2 a C-re szavazott? A válasz:
ahol 12 ennek a valószínűségnek az együtthatója, és megegyezik a "112" kombinációinak a számával. Preferenciájuk
szerint a választókból 15 különféle összetételű csoport jelölhető ki. Ezek együtthatói:
Ezeknek a törteknek ugyanaz a számlálója, ami a minta méretének faktoriálisa, és jelzi, hogy az együtthatók ebben az elrendezésben a tetraéder negyedik rétegét alkotják. A nevezőben a kijelölt csoport egyes tulajdonságú elemeinek számának faktoriálisa szerepel.
Az együtthatók jelölése a binomiálishoz hasonló:
Ez továbbra is a tetraéder negyedik rétege. Általában, a minta méretének változtatásával a tetraéder más és más rétegét kapjuk. Ezzel a jelöléssel az összegtulajdonság is nyilvánvaló:
= 3n.
Rétegek közötti összegzés
A tetraéder minden (n) rétegére teljesül, hogy a benne levő belső számok mindegyike a felette álló három szám összege. Ez a kapcsolat csak a rétegek együttes megjelenítésével mutatható meg. Példaként az alábbi ábra a harmadik réteg dőlt számaival és a negyedik réteg félkövér számaival:
1
4
6
4
1
1
3
3
1
4
12
12
4
3
6
3
6
12
6
3
3
4
4
1
1
Tekintsük a 12-es számot, ami előáll a felette álló 6, 3, 3 összegeként. A réteg élein álló számoknak két szomszédjuk van a fölöttük levő rétegben, az élek mentén állóknak csak egy, így az élek mentén végig egyesek állnak. A kapcsolat a trinomiális kifejtés két lépésével igazolható.
Példánkat folytatva, (A + B + C)3 tagjait szorozzuk (A + B + C)1 tagjaival. Ezekből a szorzatokból csak három nem triviális:
A 3. réteg tagja
Szorozzuk ezzel
Szorzattag
6A1B1C1
1B1
6A1B2C1
3A1B2C0
1C1
3A1B2C1
3A0B2C1
1A1
3A1B2C1
A szorzás miatt a kitevők összeadódnak, így például D1 × D2 = D3.
A második lépésben összegezzük az azonos tagokat, így adódik 12A1B2C1, ami (A + B + C)4 tagja, és 12 megtalálható a Pascal-gúla negyedik rétegében.
Szimbolikusan az additív reláció kifejezhető, mint:
C(x,y,z) = C(x−1,y,z) + C(x,y−1,z) + C(x,y,z−1)
ahol C(x,y,z) az x, y, z kitevőjű tag együtthatója, és x+y+z = n a tetraéder rétege.
A kapcsolat akkor válik láthatóvá, ha háromszög alakban írjuk fel a kifejtést.
Arányok a rétegeken belül
A tetraéder minden egyes rétegében a számok szomszédaik egyszerű arányai. A kapcsolat szemléltethető egy réteg vízszintes szomszédos párjaival. A negyedik réteg:
A háromfogású szimmetria miatt a ferde irányokban is ugyanez teljesül.
Az arányokat a trinomiális kifejtés megfelelő szomszédos tagjainak együtthatói kontrollálják. Például az egyik arány:
4 <1:3> 12
A trinomiális kifejtés megfelelő tagjai:
4A3B1C0 and 12A2B1C1
A következők teljesülnek minden szomszédos tagpár együtthatóira a trinomiális kifejtésben:
Az egyik változó kitevője nem változik (ez most B) és el lehet tőle tekinteni
A másik kettő közül az egyiké eggyel nő, a harmadiké eggyel csökken
A együtthatói jobbról balra 3 és 2
C együtthatói balról jobbra 0 és 1
Az együtthatók és a kitevők kapcsolata a nagyobb kitevőkön figyelhető meg:
4 × 3 = 12 × 1
4 / 12 = 1 / 3
Ezekből az egyenletekből az "1:3" arány adódik.
Ezek a szabályok a változók cseréjével minden vízszintes és átlós szomszédra teljesülnek.
A szabályok felhasználásával az együtthatók másként is számíthatók:
A szomszéd tag együtthatója megkapható, ha megszorozzuk a jelenlegi együtthatót a csökkenő kitevő jelenlegi értékével, és elosztjuk a növekvő kitevő értékével a szomszédos tagban.
Szimbolikusan:
For x = 0: C(x,y,z−1) = C(x,y−1,z) × z / y C(x,y−1,z) = C(x,y,z−1) × y / z
For y = 0: C(x−1,y,z) = C(x,y,z−1) × x / z C(x,y,z−1) = C(x−1,y,z) × z / x
For z = 0: C(x,y−1,z) = C(x−1,y,z) × y / x C(x−1,y,z) = C(x,y−1,z) × x / y
ahol C(x,y,z) az x, y, z kitevőkhöz tartozó együttható. Ez lehetővé tesz, hogy faktoriálisok, kifejtések vagy a felsőbb rétegek kiszámítás nélkül kiszámoljunk egy réteget. Azonban ez a kapcsolat csak a fentiek szerinti háromszög alakú elrendezésben működik.
Kapcsolat a Pascal-háromszöggel
Jól ismert, hogy az n. réteg szélén a Pascal-háromszög n-edik sora áll. A kapcsolat azonban nemcsak a kerületre terjed ki. Például a Pascal-háromszög első négy sora és a Pascal-gúla negyedik rétege:
Lefelé haladva és a sorokat rendre megszorozva a Pascal-háromszög n-edik sorával: (Pascal-háromszög dőlttel, Pascal-tetraéder részlete félkövérrel)
1
× 1 = 1
1 1
× 4 = 4 4
1 2 1
× 6 = 6 12 6
1 3 3 1
× 4 = 4 12 12 4
1 4 6 4 1
× 1 = 1 4 6 4 1
Az (1 4 6 4 1) tényezők éppen a Pascal-háromszög negyedik sora.
Ezen a módon bármely együttható meghatározható könnyen és gyorsan faktoriálisok nélkül, ahol a Pascal-háromszög megfelelő elemei is kiszámíthatók faktoriálisok nélkül. A faktoriálisok gyorsan nagyon nagy számok lesznek, és ekkora számokkal lassú és sokszor pontatlan számolni.
Szimbolikusan, legyenek C(i,j) a Pascal-háromszög elemei, C(n,i,j) a Pascal-tetraéder elemei, ahol n a réteg, i a sor és j az oszlop száma. Ekkor:
C(i,j) × C(n,i) = C(n,i,j)i = 0 to n, j = 0 to i
Hasonlóság a Pascal-háromszöggel és a Pascal-szimplexszel
Az alábbi táblázat összegzi a Pascal-gúla tulajdonságait, és összehasonlítja a Pascal-háromszöggel és a Pascal-szimplexszel:
A polinom típusa
bi-nomiális
tri-nomiális
multi-nomiális
A polinom változóinak száma
2
3
m
Példa
A+B
A+B+C
A+B+C+...+M
Geometriai alakzat (1)
háromszög
tetraéder
m-szimplex
Kisebb egységek
sor
réteg
altér
Szimmetria
kétfogású
háromfogású
m-fogású
Az egy elemre jutó tagok száma
n+1
(n+1) × (n+2) / 2
(n+1) × (n+2) ×...× (n+m−1) / (m−1)
Elemenkénti értékösszeg
2n
3n
mn
Példa tag
AxBy
AxByCz
AxByCz...Mm
Az összes tag kitevőinek összege
n
n
n
Az együtthatók képlete (2)
n! / (x! × y!)
n! / (x! × y! × z!)
n! / (x1! × x2! × x3! ×...× xm!)
Az összeghez hozzájáruló "felső" együtthatók száma
2
3
m
A szomszédos együtthatók aránya
2
6
m × (m−1)
(1) A szimplex a legegyszerűbb lineáris alakzat, ami minden dimenzióban létezik. A háromszögek és a tetraéderek rendre 2 és 3 dimenziós szimplexek.
(2) A binomiális együttható kiszámítására inkább az n! / (x! × (n−x)!) alakban használják a képletet, ahol n−x = y.
További tulajdonságok
Exponenciális konstrukció
Minden n természetes számra az n-edik réteg megkapható, mint:
ahol a középső multinomiális együtthatónak b a radixa és d a jegyeinek száma.
d(n+1) jegyenként tördelve, d jegyenként csoportosítva és a vezető nullákat eltávolítva. Általánosítva, bármely Pascal-szimplex alterei megkaphatók.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pascal's pyramid című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!