Erdélyibaptista családban nőtt fel, majd családjával csatlakozott az adventistákhoz.[6]
Budapesti tanulmányai elvégzése után, 1954-től a Hetednapi Adventista Egyház alkalmazottja, lelkésze, majd gazdasági titkára volt. Az életvitele miatt azonban 1956-ban kizárták az egyházból.[6]
1958-tól a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa (SZET) titkára, 1961-től főtitkára és elnöke, majd 1961–1969 ügyvezető igazgatója, 1969–1979 között elnöke volt.
1958-tól tagja lett a Keresztyén Békekonferenciának (KBK) és majd az elnökségi tagja.
Cikkei jelentek meg a Békehírnökben, a Theológiai Szemlében és más egyházi lapokban. Több cikke, tanulmánya bár mások műve volt, az ő neve alatt jelentek meg.[8]
Hosszan tartó betegség után 1979 nyarán hunyt el.[9]
Másokért, mindenkiért Dr. Martin Luther King emlékére; szerk. Palotay Sándor, Nagy József; Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa, Bp., 1968
A nazarénusok; szerk. Palotay Sándor, Szigeti Jenő; Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa, Bp., 1969 (A Magyarországi Szabadegyházak Tanácsának tanulmányai)
Tévedések útján. A "Jehova tanúi"; szerk. Palotay Sándor, Szigeti Jenő, Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa, Bp., 1977
Billy Graham Magyarországon. 1977. szeptember 3-10. / Billy Graham in Hungary; szerk. Palotay Sándor; Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa, Bp., 1978
A Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa tagegyházainak konfesszionális hűsége és ökumenikus elkötelezettsége. Bp., 1978
Élet az oltáron / A life on the altar; szerk. Palotay Sándor, Dobner Béla, ford. Welker Anna Debora; Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa, Bp., 1979
↑Ünnepi tanulmányok Szigeti Jenő 70. születésnapjára. (Hozzáférés: 2022) „A hatvanas évektől kezdve Palotay Sándornak olyan igényei voltak velem szemben, hogy írjak cikkeket, tanulmányokat, melyek végül is az ő nevén jelentek meg.”