Pénzügyi szolgáltatás

A pénzügyi szolgáltatások és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások körét Magyarországon a 2014. január 1-én hatályba lépett[1] 2013. évi CCXXXVII. törvény 3. §-a[2] határozza meg. (A korábbi szabályozást az 1996. évi CXII. törvény tartalmazta.)

Jelentősége, hogy pénzügyi szolgáltatásokat (financial services) és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat (financial auxiliary services) – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag pénzügyi intézmény végezhet. Az univerzális bankrendszernek megfelelően a Hpt.-ben felsoroltakon kívül további, taxatíven meghatározott tevékenységek is végezhetők üzletszerűen. Ez azért szükséges, mert a törvény alapvető koncepciója, hogy pénzügyi intézmény szorosan pénzügyi szolgáltatási tevékenységeken kívül más tevékenységet ne folytathasson, ezért a Hpt. felsorolja azokat a tevékenységeket is, amelyek kivételt képeznek az általános tilalom alól (kapcsolódó szolgáltatások).[3]

A pénzügyi szolgáltatás fogalma

Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában:

  • a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása,
  • b) hitel és pénzkölcsön nyújtása,
  • c) pénzügyi lízing,
  • d) pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása,
  • e) elektronikus pénz kibocsátása,
  • f) olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak,
  • g) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása,
  • h) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység,
  • i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése,
  • j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás,
  • k) hitelreferencia szolgáltatás, valamint
  • l) követelésvásárlási tevékenység.

A kiegészítő pénzügyi szolgáltatás fogalma

Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, valutában, illetve devizában:

  • a) pénzváltási tevékenység;
  • b) fizetési rendszer működtetése;
  • c) pénzfeldolgozási tevékenység;
  • d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon;
  • e) forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység.

Kapcsolódó szolgáltatások

A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:

  • a) a 3. § (2) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet,
  • b) - a biztosítási tevékenységről szóló törvényben foglalt feltételekkel - hitelintézet esetén biztosításközvetítői tevékenységet, pénzügyi vállalkozás esetén biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet,
  • c) Tpt.-ben meghatározott feltételekkel értékpapír-kölcsönzést, részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet, Bszt.-ben meghatározott feltételekkel befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást, valamint a Bszt. 111-116. §-a szerinti közvetítői tevékenységet és árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységet,
  • d) aranykereskedelmi ügyletet,
  • e) részvénykönyvvezetést,
  • f) bizalmi szolgáltatást,
  • g) a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott Diákhitel szervezet hitelezési tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenységet,
  • h) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 11/A. §-ában foglalt feltételekkel tagszervezési tevékenységet,
  • i) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében fedezet, illetve biztosíték hasznosítására vagy az értékesítésben való közreműködésre irányuló tevékenységet,
  • j) követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenységet,
  • k) pénzügyi eszközre vonatkozó adat-, információértékesítést,
  • l) jogszabályban meghatározott közösségi, valamint állami támogatások közvetítését, *
  • m) az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvényben meghatározott úthasználati jogosultság megszerzésével összefüggő tevékenységet, valamint
  • n) a 3. § (1) bekezdés j) pontján kívüli pénzletét kezeléshez kapcsolódó szolgáltatást,
  • o) elektronikuspénz-értékesítői tevékenységet,
  • p) hitelintézet esetén a vele szoros kapcsolatban álló vállalkozások számára szolgáltatások nyújtását,
  • q) az általa üzletszerűen végezhető szolgáltatás igénybevételét elősegítő elektronikus eljárás, eszköz ügyfele részére történő rendelkezésre bocsátására irányuló szolgáltatást,
  • r) hitelintézet esetén az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, pénzügyi szolgáltatásnak, befektetési szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő egyéni nyugdíjtermék szolgáltatást, illetve forgalmazást is

végezhet.

Források

  1. ↑ Archivált másolat. [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 3.)
  2. ↑ http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300237.TV
  3. ↑ Vértesy, László. Jog és pénzügyek a bankszektorban. Akadémiai Kiadó [2020]. ISBN 9789634544807 
  • 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.)