A nehezen nevelhető (deviáns) gyermekek rehabilitációjával és a gyógypedagógus-képzés kérdéseivel foglalkozott.
Életpályája
Gyógypedagógiai intézetben végzett, s a Varsói Egyetemen doktorált. Több évtizeden át különböző gyógypedagógiai iskolákban dolgozott mint tanár és igazgató. 1956-1960 között a lengyel nevelésügyi minisztériumgyermekvédelmi és gyógypedagógiai részlegének vezetőjeként sokat tett a hátrányos helyzetű és sérült gyermekek ügyéért.
A Szkoł a Specjalna című folyóirat főszerkesztője. 1966-tól haláláig a varsói speciál-pedagógiai (gyógypedagógiai) tanárképző főiskola tanára, négy éven át igazgatóhelyettese. 1968 és 1982 közt tagja, majd elnöke volt az UNESCO Oktatási osztályának. A berlini Humboldt Egyetemmel és a magyar gyógypedagógusokkal is értékes szakmai együttműködést folytatott.
