Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
Oroszország gazdasága magas jövedelmű, vegyes gazdasági szerkezettel rendelkező gazdaság, amelyben állami tulajdonban vannak a gazdaság stratégiai ágazatai. Az 1990-es években végrehajtott piaci reformok nyomán az orosz ipar és mezőgazdaság jelentős része magánkézbe került, ugyanakkor az energiaipar és a védelmi ipar továbbra is állami kezekben maradt.
Oroszország gazdasága szokatlan abból a szempontból a világ vezető gazdaságai között, hogy gazdasági növekedését elsősorban az energiaipar bővülése határozza meg. Az ország természeti erőforrásokban igen gazdag állam. Ide értendő földgáz- és kőolajvagyona, nemesfémkészletei, melyek az orosz export döntő többségét teszik ki. 2012-ben a kőolaj- és a gázszektor az ország éves GDP-jének mintegy 16 százalékát tette ki, valamint a szövetségi költségvetés 52 százalékát és az ország exportjának több, mint 70 százalékát alkotta.[1][2]
Oroszország nagy és bonyolult fegyveriparral rendelkezik, amely alapján képes csúcsminőségű katonai technológiákat kifejleszteni és gyártani, ide értve az ötödik generációs vadászrepülőgépeket példának okáért.
Az orosz gazdaság a világ hatodik legnagyobb gazdasága a vásárlóerő-paritás alapján. A 2000 és 2012 közötti időszakban az orosz energiaexport az életszínvonal gyors emelkedéséhez járult hozzá. Oroszországban a háztartások által birtokolt pénzügyi eszközök 35 százaléka mindössze 110 befolyásos személy tulajdonában van. A Forbes magazin 2008 óta több alkalommal is Moszkvát a "milliárdosok fővárosának" titulálta.
Az IMF szerint az orosz gazdaság 2014 eleje óta recesszióba került, elsősorban a Kelet-ukrajnai háború és az azt követő tőkekiáramlás miatt.[3] A későbbiekben az IMF felülvizsgálta állításait az orosz gazdaság állapotáról és megállapította, hogy az csak recesszió közeli helyzetben van, mivel 2014-ben az orosz gazdaság várhatóan 0,2%-kal fog nőni, míg a 2015-ös várakozások 1 százalékos gazdasági növekedést vetítenek előre.[4]
Oroszország gazdasága a 2008-as gazdasági válságot követő években
Oroszország GDPj-je 2010-2015 közt
A 2008-as gazdasági világválság miatt az orosz gazdaságot is visszaesés érte el. A válság utáni években az orosz gazdaság szerkezete miatt elsősorban a nyersanyagárak csökkenése okozta a legnagyobb gazdasági visszaesést, valamint szerepet játszanak a gazdaság visszaesésében a Kelet-ukrajnai háború és a nyugati országok által bevezetett gazdasági szankciók.
Az orosz export
2013-ban Oroszország exportból származó bevételei 70 százalékban a kőolaj- és földgáz értékesítésre épültek. Az 527 milliárd dolláros exportbevételből csak 171 milliárd dollárnyi származott energia és nem energiakapcsolt exportból. 14% (73 milliárd dollár) származott földgáz értékesítéséből, 21% (109 milliárd dollár) származott finomított termékek értékesítéséből és 33% olajipari termékek értékesítéséből.[5]
Az olajárak alakulása a költségvetésre is jelentős részben kihat, mivel 100 dolláros hordónkénti olajárhoz szabták az orosz költségvetés egyensúlyi állapotát.
Mivel a földgáz ára 6-9 hónapos késéssel követi az olaj világpiaci árának változásait, ezért 2015 május és augusztus között várható a földgáz árának csökkenése, amely a 2015-ös orosz költségvetést érintheti érzékenyen.[5]
Arany- és devizatartalékok változása
Az orosz arany- és devizatartalék 2014. október 17-ére 443,8 milliárd dollárra csökkent. Október tizedikén még 7,9 milliárd dollárral több volt az arany- és devizatartalék, azaz 450,7 milliárd dollár volt. Az egy héttel korábbi, azaz október 3-ai adat még 3 milliárd dollárral több volt, azaz 453,7 milliárd dollár.
Az orosz jegybanki alapkamat 2014-ben az év eleji 5,5%-ról október végére 9,5%-ra nőtt, azaz tíz hónap alatt 400 bázisponttal emelkedett. 2014 decemberének első hetében az orosz jegybank 9,5%-ról 10,5%-ra emelte a jegybanki alapkamatot.[14]
2014. december közepén a jegybank 10,5 százalékról 17 százalékra emelte az orosz jegybanki alapkamatot.[15]
Az orosz rubel árfolyama az amerikai dollárral szemben egy év alatt 85 százalékot zuhant. 2014-ben az orosz jegybank több, mint 75 milliárd dollárt költött a rubel árfolyamának támogatására.[14] 2014. januárja óta 95 százalékot esett a rubel értéke a dollárhoz képest.[20]
A 2014 decemberében bekövetkezett orosz rubel árfolyamesés mélypontján az eurónként 100, dolláronként 80 rubelt kellett fizetni. Az orosz fizetőeszköz árfolyam két nap leforgása alatt (2014.12.15-12.16.) 20%-ot veszített értékéből a dollárral szemben.[22]
Infláció
Az orosz infláció 2014 októberére elérte a 8,4%-ot éves szinten,[23] amely emelkedés 2015-ben tovább folytatódott és decemberre az éves infláció szintje 12,9 százalék volt.[24]
Az legnagyobb orosz bankok a rubel gyengülése miatt kialakult vagyonmenekítést célzó valutaváltási roham elején megemelték a külföldi devizák eladási és vételi ára közti különbséget a korábban megszokott 50 kopejkáról 10-15 rubelre. 2014. december 16-án a legnagyobb pénzintézetek leállították a különféle típusú valutaváltási megoldásokat.[25]
Bányászat
Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter 2015-re is hasonló mennyiségű olajtermelést vár, amely 2014-ben 525-526 millió tonna volt. Az ország napi olajkitermelése 10,5 millió hordó.[26]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Economy of Russia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!
