1902. augusztus 16-án született tősgyökeres szarvasi családban (Oravecz Istvánként). Szülei: Oravecz István szabómester és Kóczi Judit, testvérei: Ilona és János.
Elemi- és középiskoláit Szarvason végezte, a szarvasi Evangélikus Gimnáziumban érettségizett. Meghatározó ifjúkori élménye volt Szarvas 1919. április 28-ától 1920. március 2-áig tartó román megszállása. A végzős diák ellen a megszállás idején Mardarescu tábornok elfogató parancsot adott ki hazafias magatartása miatt. A letartóztatása elől a Nyúlzugi szőlőkben bujdosott a nemzeti hadsereg bejöveteléig, itt vészelte át a Tanácsköztársaság hadserege és a román megszálló csapatok közt lefolyt halásztelki csatát. Érettségi után a Szarvasi Hírlap segédszerkesztője, majd - 19 évesen - két hónapig, 1921. július 9-étől szeptember 10-éig főszerkesztője lett.
Ezután Budapestre ment, ahol a Pázmány Péter Tudományegyetemen orvostan- majd joghallgató lett, illetőleg a Sajtóakadémián újságírást tanult. Dolgozott a budapesti Virradat című lapnál és tisztviselőként egy hirdetési irodában. 1924-27 között szerkesztője és kiadóhivatali igazgatója volt a Zalamegyei Újságnak. Itt kötött házasságot Pável Irénnel. Gyermekeik: György és Katalin. 1927 októberében családos emberként tért vissza Szarvasra. November 4-étől főmunkatársa, majd 1928. november 30-ától főszerkesztője lett a dr. Robitsek Jenő által kiadott Szarvasi Hírlapnak, majd 1935-től fő- illetve felelős szerkesztője a Szarvasi Közlönynek.
1945. október 6-án a szovjet csapatok átvonultak a városon. Az új közigazgatás mellett szovjet katonai parancsnokság is működött a községben. Orosz Ivánt újságírói munkássága miatt 1944 végén a szovjet katonai szervek letartóztatták, majd a Népbíróság négy évi börtönbüntetésre ítélte. Büntetését Gyulán, Szegeden és Baracskán töltötte le. Képzettsége révén börtönirodai szolgálatra is beosztották, ekkor lehetősége volt a versírásra is. Szabadulása után Diósgyőrben, Perecesen - a mélyépítőknél és kőbányában - fizikai munkásként dolgozott.
Irodalmi munkásságát mértékadó irodalmi körökben is számontartják és értékelik. Több novellás- és verseskötete jelent meg, balatoni dalait, cserkész- és leventenótáit Révfy Géza országos hírű zeneköltő zenésítette meg. Az Országos Széchényi Könyvtárban megtalálható művei:
