1763-ban elhagyta a hadsereget, és találmányain dolgozott. 1769-ben megépítette a nehéztüzérség számára tervezett gőzkocsi prototípusát. Találmányát anyagilag támogatta a francia hadügyminisztérium. 1770-ben készült el a háromkerekű, fából készült, robusztus szerkezet eredeti méretben. Az első kereke elé függesztették fel a két függőleges és egyszeres gőznyomással működő gőzhengert. Első útján baleset történt: a fékek nem működtek, a kocsi falba ütközött.
Sajnos a gőzgép teljesítménye kicsinek bizonyult, mert a jármű terhelt állapotban kis sebességgel, mintegy 3–4,5 km/h sebességgel tudott haladni, és a kis kazán miatt 12–15 percenként gőzfejlesztés miatt meg kellett állni. A kocsit az első kerekek fölé helyezett vízkazán nagy súlya miatt csak nehezen lehetett irányítani, és az első próbaútján a kaszárnya falának ütközött. A gőzkocsi ma a párizsi Műszaki Múzeum gyűjteményében található. Cugnot gőzkocsija – mint a világ első működő gőzüzemű járműje – a gőzmozdony és az automobil közös ősének tekinthető.
Források
Rauck, Max J. B.: Cugnot, 1769–1969: der Urahn unseres Autos fuhr vor 200 Jahren. München: Münchener Zeitungsverlag 1969.
Bruno Jacomy, Annie-Claude Martin: Le Chariot à feu de M. Cugnot, Paris, 1992, Nathan/Musée national des techniques, ISBN 2-09-204538-5.
Louis Andre: Le Premier accident automobile de l'histoire , in La Revue du Musée des arts et métiers, 1993, Numéro 2, p 44-46