Não-Me-Toque

Não-Me-Toque
Não-Me-Toque címere
Közigazgatás
Ország	Brazília
Állam	Rio Grande do Sul
Mezorégió	Noroeste Rio-Grandense
Mikrorégió	Não-Me-Toque
Alapítás éve	1954
Polgármester	Gilson Dos Santos
Körzethívószám	54
Népesség
Teljes népesség	17 898 fő (2022)[1]
Tszf. magasság	514 524 m
Terület	361,67 km²
Elhelyezkedése
d. sz. 28° 27′ 32″, ny. h. 52° 49′ 15″-28.458888888889, -52.820833333333Koordináták: d. sz. 28° 27′ 32″, ny. h. 52° 49′ 15″-28.458888888889, -52.820833333333
Não-Me-Toque weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Não-Me-Toque témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Não-Me-Toque egy község (município) Brazíliában, Rio Grande do Sul állam középső fennsíkján (Planalto Médio). A Rio Grande do Sul-i holland bevándorlás bölcsőjének tartják. 2021-ben népességét 17 886 főre becsülték.^[2]

Elnevezése

A não-me-toque jelentése „ne érints engem”. Több magyarázat van arra, hogy miért ez lett a község neve:^[3]

• A köznyelvben több növényt neveznek így (egyes mimózafélék stb); valószínű, hogy a név az itt honos dasyphyllum spinescens cserjétől származik
• Egy másik változat szerint egy helyi farm, a Fazenda Não-Me-Toque nevét vette át
• Más vélemények szerint a név egy portugál telepes és a helyi indiánok közötti szóváltásban gyökerezik

Története

A környék nagy részét régen erdő borította, amely főként délfenyőből állt.^[4] Az 1810-es években portugál gyarmatosítók farmokat hoztak létre a kiterjedt, feltáratlan területeken. 1824-től német telepesek is érkeztek, a mai község területén pedig egy Colônia do Alto Jacuí nevű település kezdett kialakulni. 1897-ben nagy számú német és olasz gyarmatosító érkezett. 1938-ban Carazinho község kerületévé nyilvánították. 1949-ben holland bevándorlók telepedtek le.^[5][6]

1954-ben népszavazás útján függetlenedett Carazinhotól és önálló községgé alakult. Később két kerület kivált belőle, hogy önálló községekké alakuljanak (Victor Graeff és Santo Antônio do Planalto). Az 1970-es években rövid ideig Campo Realnak (királyi mező) nevezték, a búzatermésre utalva, de végül a polgárok az eredeti Não-Me-Toque nevet részesítették előnyben.^[5]

Leírása

Székhelye Não-Me-Toque, további kerülete São José do Centro.^[5] Jelentős mezőgazdasága (búza, szója), 2007-ben a „precíziós mezőgazdaság nemzeti fővárosának” nyilvánították (Capital Nacional da Agricultura de Precisão).^[6]

Területének ma már csak 4%-át borítja erdő. A fő őshonos faj a délfenyő, de kiemelkedik az egzotikus eukaliptusz is. Vízrajzát a Glória, Colorado és Cotovelo folyók, valamint a Mantiqueira és az Arroio Bonito patakok alkotják. A folyókon több látványos vízesés van (Copacabana, Pasta, Fazenda Montenegro), de ezek az infrastruktúra hiánya miatt nem turisztikai célpontok.^[4]

Jegyzetek

1. https://www.ibge.gov.br/estatisticas/sociais/populacao/22827-censo-demografico-2022.html?edicao=37225, 2023. október 24.
2. Não-Me-Toque. IBGE. (Hozzáférés: 2021. október 5.)
3. Origem do Nome. naometoque.rs.gov.br. (Hozzáférés: 2021. október 5.)
4. Patrimônio Natural. naometoque.rs.gov.br. (Hozzáférés: 2021. október 5.)
5. História. IBGE. (Hozzáférés: 2021. október 5.)
6. Histórico. naometoque.rs.gov.br. (Hozzáférés: 2021. október 5.)

További információk

• Pedroso Cunha, Sandra. Não-Me-Toque – o rastro de sua história (2011)