Főleg mezotróf vagy eutróf állóvizek szublitorális zónájában, lápokon (tavak, holtágak, kisvizek, bányagödrök stb.), ritkábban folyóvizek mentén, ártereken fordulnak elő — termőhelyüket a vegetációs időszak legalább egy részében víz önti el. Egyes társulásaik kifejezetten magasra növő fajokból állnak. Az állományok sűrűsége változatos: pionír stádiumaik többnyire ritkásak, de a főleg erősen kompetitor fajokból álló társulások idővel nagyon besűrűsödhetnek. Az egyes társulások ökológiai igényei rendszerint a domináns fajéhoz igazodnak, állományaik ennek megfelelően viszonylag fajszegények, az erős konkurencia miatt sűrűn váltják egymást. Jellemző fajaik gyakran vegetatívan, sarjtelepekkel terjeszkednek. A kedvezőtlen időszakokat rizómáik vészelik át, fotoszintetizáló és generatív részeiket viszont magasra emelik.
Jelentős ökológiai szerepet játszanak a vizek tisztításában, emellett a halaknak ívóhelyet, a vízimadaraknak pedig fészkelő- és táplálékszerző helyet biztosítanak. A nádasokat szerte Európában veszélyeztetett társulásoknak tekintik.
Társulástani felosztásuk
A rendnek Magyarországon egy társuláscsoportja van jelen, a nádas társulásoké (Phragmition australis Koch 1926) tíz növénytársulással:
nádas (Phragmitetum communis Soó 1927 em. Schmale 1939),