A film Ucsida Hjakken (1889–1971) japán akadémikus és író életén alapul, aki generációkat nevelt fel német professzorként, mikor a világháború kitörésekor vissza kell vonulnia. Feleségével kettecskén élnek egy házban, ahol két diákja meg is látogatja a professzort. A háború vége nagy változást hoz, mert a ház megsemmisül, a tanítványok a professzor segítségére sietnek, és nem csak hogy a lakhatás oldódik meg, de innentől minden évben felköszöntik a neki szervezett Még Nem Fogadáson.
A 17. ilyen esélyen a professzort egy szívritmuszavar éri, és ezt követően ágyba kell fektetni. A film végén álmát látjuk, ahogy gyerekkorában bújócskázik. A keresők ismételt kérdésére: Készen állsz? Rendre azt válaszolja: Még nem, mindaddig, míg meg nem találj az alkalmas búvóhelyet, ahonnan kikandikálva gyönyörködik az aranyló Napban.
A film Kuroszava Kuroszava személyes hangvételű mesterműve, amely átfogó társadalmi képeket is tartalmaz, de legfőképpen egy egyéni életút nézőpontjából mond jelentőset a társadalomról, az erkölcsről, az életről.
A film nem nélkülözi a kuroszavai lenyűgöző látványelemeket a rendező szinte minden alkotói korszakából.
Kagava Kjóko 28 év után dolgozik újra együtt Kuroszavával főszerepben.
Matszumura Tatszuo bravúrral, 77 évesen indít az 50 éves Ucsida professzor karakterében, ami tökéletesen passzol a témaválasztáshoz, a generációk körforgásához és a közöttük áramló szeretethez.
↑Madadayo (2000). Rotten Tomatoes. (Hozzáférés: 2017. február 26.)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Madadayo című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
