Hatéves korától magánúton, 14 éves korától zeneiskolákban tanult. Tanította Bágya András és Balassa P. Tamás is. 1965-ben érettségizett a Petőfi Sándor Gimnáziumban, ugyanabban az évben megalapította első kísérőzenekarát a Máté együttest, amely később Főnix együttes néven működött tovább (Mihály János basszusgitár, Hantó Ferenc szólógitár, Csom Attila billentyű és Csűri László dob).[1] Első dalait a Magyar Rádió Könnyűzenei Stúdiójában, az Illés-együttes kíséretével készítette. 1967-ben készítette el első saját felvételeit, az „Úgy várom, jössz-e már?”[2] és a „Mondd már”-t, még ugyanebben az évben a „Néger zongorista dala” című felvétellel a pol-beat fesztiválon első díjat nyert.
Változatos pályája során Szocsiban és Athénban ért el fesztiválhelyezést,[4] előadói díjat nyert a párizsi sanzonversenyen, szerepelt többek között Kubában és Kanadában is.[5] Az 1970-es évek elején rendszeresen fellépett a Műegyetem Ezres klubjában volt feleségével, Dékány Saroltával, akivel a házassága két évig sem tartott.[6] 1973-ban a „Hull az elsárgult levél” című dala első lett a Made In Hungary rádiós vetélkedőn. Ugyanebben az évben készül a Ki van a tojásban? című Szalkai Sándor rendezte film, amelynek a zeneszerzője volt. 1973–74-ben az Express együttessel lépett fel (többek között a Drezdai Dalfesztiválon). 1976-ban harmadik helyezést ért el az írországi Castlebarban, 1977-ben másodikat az „Együttlét” című dallal a Metronóm ’77 televíziós fesztiválon.
1978 – Magány és együttlét (koncept-album a párkapcsolatokról), Hungaroton-Pepita (LP)
1980 – Szívhangok (koncept-album a felnőtté válásról), Hungaroton-Pepita (LP)
1982 – Keretek között (koncept-album az emberi lét természetes kereteiről), Hungaroton-Pepita (LP)
A dőlt szedés azokat az albumokat jelöli, amelyek még nem jelentek meg CD-n.
(Érdekesség, hogy 1980-ban a Gellérthegyi víztároló építésének befejezésekor, annak egyik medencéjében forgattak az Egy darabot a szívemből c. dalához videoklipet.[11]
Elszakadt magnetofonszalagot stilizáló emléktábláját[12] egykori lakóházának, a Krisztina körút 75. számú ház falán avatták fel 2017. február 4-én születésének 70. évfordulóján. (Alkotó: Varga Mátyás)[13] Az emléktáblája avatásának alkalmából Benkő LászlóKossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zenész így fogalmazott: „Elmegyek című száma Sylvie Vartan francia énekesnő előadásában világsiker lett. Sikerült bebizonyítania, hogy abban a zárt világban, amit akkor Magyarország jelentett, is lehet nemzetközi slágert írni.”[14]
2012-ben és 2017-ben, születésének 65. és 70. évfordulóján nagyszabású Máté Péter Emlékkoncerttel adóztak a fiatalon elhunyt művész előtt a Budapesti Kongresszusi Központban.
2018-ban Balog Zoltán bejelentette, hogy megalapították a Máté Péter-díjat, amely állami művészeti középdíj lesz. A Máté Péter-díj emlékéremmel, oklevéllel és pénzjutalommal jár, minden évben három könnyűzenei és dzsesszművész kaphatja meg. A kitüntetettek később felterjeszthetővé válnak érdemes és kiváló művész címekre is.[15]
2021-ben könyvet jelentetett meg Bauer Barbara az énekesről Most élsz – Máté Péter és egy igaz szerelem regénye címmel.[16]
Származása
Máté Péter ősei
8. Peter Matĕjovič (Grafendorf, 1838. nov. 13.– ?)
4. Matĕjovič János (Grafendorf, 1869. szept. 18.– Budapest, 1918. jan. 28.)[18][19]
9. Maria Nowak (1836. dec. 12.– ?)
2. Máté Lajos szül. Matĕjovič Lajos (Budapest, 1903. aug. 25.– 1976. aug. 27.)[17]
.jpg)
_002.jpg)
.jpg)
