A Munkás Testedző Egyesület (MTE) az első jelentősebb testedző egyesület, amelynek tagjai kizárólag a munkásság köréből kerültek ki. Megalakulása a Fémmunkás Szövetséghez kötődött.
Rendőrségi jelentés szerint az alakulás 1906. december 16-án történt, de az alapszabály-tervezetet a Belügyminisztérium csak 1908 februárjában hagyta jóvá. Az első közgyűlést 1908 májusában rendezték, az első tornaórát viszont már 1908. március 18-án megtartották. Az egyesület tagjainak száma az év végére megközelítette az ötszáz főt.
A kezdetek
Az egyesületnek komoly gondot okozott a megfelelő helyiségek hiánya. A tornaórák a Kazinczy utcai elemi iskola tornatermében zajlottak. Sem a helyiség jellege, sem mérete nem felelt meg a felnőtt tornászoknak
Az egyesületnek kezdetben csak tornász-, és természetjáró szakosztálya működött. Később hozták létre az atlétikai, a birkózó, a kézilabdázó, síelő és úszó szakosztályokat. Kézilabdával az elsők között foglalkoztak az országban.
A Gödi fészek
Az MTE-nek jelentős bázisa volt a Gödi fészek, ami egy faházas nyaralótábor volt Göd és Dunakeszi között a Duna partján, egy homokbánya-gödörben A hely nevét a partifecskék homokfalba vájt fészkei után kapta. A Fészek partszakasza a többi strandétól eltérően ingyenes volt. Megfordult itt többek közt József Attila és Kassák Lajos is. Későbbi neve Vörös Meteor üdülőtelep volt, a címe Dunakeszi-külterület, Fészek köz. Fészek Üdülő).
1944-től
Az MTE tevékenységét 1944-ben felfüggesztették, majd a háború után újjáalakult. 1950-ben az MTE és a KAOE egyesítésével hozták létre a Budapesti Vörös Meteor Sport Klubot.
Az egyesület versenyzői közül az atléták 25, a birkózók 29, a tornászok 17 magyar bajnoki címet szereztek, de a világversenyekről is számos érmet elhoztak.
