A molibdenit a szulfidásványok közé tartozó ásványfaj. Hatszöges (hexagonális) rendszerben kristályosodik, kristályai laposan táblás lemezkék, gyakori az ikerkristályosodás. Nevének eredete a görög molübdosz= ólom szóra vezethető vissza. Tiszta állapotban fontos ipari nyersanyag, kenőanyagok gyártásában hasznosítják. Könnyen téveszthető a grafittal, de színe annál világosabb, rendkívül lágy ásvány.
Magas hőmérsékletű hidrotermás folyamatokban képződik, gránitpegmatitokban (nagyszemcséjű) és más mélységi vulkanikus kőzetekben alkotóelegyként is megtalálható. Jellemző a telérképződés érceiben kísérő ásványként.
A Velencei-hegységben Nadap melletti gránit tartalmaz molibdenit foltokat, Sukoró közelében az Ördög-hegy térségében bányászatát is folytatták. ugyancsak Sukoró térségében a Gécsi-hegy és a Meleg-hegy tömegében jelentős feldúsulása található, melyet bányásztak is. Pákozd térségében a Retezi-lejtősaknával nyitották meg a molibdenitben gazdag ércesedést és termelést is folytattak. Baranya vármegyében Erdősmecske kőbányájában hintett ércesedése található. Nagybörzsöny közelében előforduló érctelérekben található kísérő ásványként. Recsken a Lahóca-bánya területén és a nagyobb mélységben megkutatott és feltárt porfíros ércesedés is jelentős molobdenit tartalommal rendelkezik. Kővágószőlős közelében a homokköves formációjú ércesedésben mutatták ki jelenlétét. Fertőrákos határában folytatott érckutatásoknál különítettek el molibdenitet.
