A modell vagy manöken(maneken) általában a divat és egyéb termékek, áruk, trendek bemutatását, ismertetését, a vásárlási kedv növelését, illetve alkotó, művészi gondolatok megvalósítását szolgáló és/vagy segítő foglalkozás, az ezt a tevékenységet végző személyt modellnek vagy manökennek nevezik.
Az európai kultúrkörben már az ókori görög művészek is aktmodellek után dolgoztak, ám a középkorban ez visszaszorult, illetve egyházi hatásra csak szimbolikus mondanivaló kifejezéseként – mint például Jan van Eyck, genti oltárképén – fordult elő. A 15. században a mesterek általában a női aktokhoz is férfi modelleket használtak. A női modellek alkalmazása csak az 1500-as évek után vált általánossá. Azóta a művészeti képzés fontos eleme mind műtermi, mind akadémiai gyakorlatban. Az akt fogalma a 20. század végére kiterjedt a ruhátlan emberi test minden művészi ábrázolására.[3][4]
Az első divatmodell-ügynökség megalapítója, és így az első, aki hivatásszerűen alkalmazott a divatszakmában élő manökeneket, Charles Frederick Worth volt, az 1800-as években. A szolgáltatást az előtte alkalmazott maneken babák kapcsán Madame Mannequin néven vezette be. Marie Augustine Worth volt az első "élő próbababa", és őt tartják az első divatmodellnek.[5]
A 70-es években Magyarországon a fotómodellek a reklámfotókon, hacsak nem a ruha maga volt a reklámozott tárgy, a saját ruháikat, cipőiket, kiegészítőiket viselték, és többségében maguknak készítették el a sminkjüket, a frizurájukat. A bemutatók, fotózások előtt inkább csak igazítottak rajta a profik, ha szükség volt rá.
Magyarországon az 1970-es évekbenAszalós Károly és Baross Imre, az Artistaképző Intézet igazgatói, együtt szervezték meg az első manökenképzést és annak képesítési rendszerét.[6]
A Magyar Divatintézet kitalálta, hogy …írassa rendes iskolába manökenjeit az őket foglalkoztató Magyar Hirdető. Kézenfekvő választásnak bizonyult a Balettintézet, ahol aztán három hónapos képzés keretében okították a profi és a kezdő modelleket az intézmény tanárai, mit is lehet kezdeni a kifutón hosszú percekig egy esernyővel, hogyan kell elegánsan leülni, lépdelni. A könnyed mozgású gazellákat némileg megzavarta a tananyag: a spicchez és leszorított kézfejekhez szokott szigorú oktatók feszes balerinává próbálták faragni tanítványaikat. A legvidámabb barakk divatvilágának első és egyetlen „szakképzése" eleinte mindenképp sokkolta a - szezonban napi két-három bemutatót, több reklámfilmet és fotózást is bonyolító - profi modelleket, hisz hivatalos iskola híján már rég kitanulták a szakmát a francia újhullámos filmekből. Profi módon jártak, sminkeltek, fésülködtek, Brigitte Bardot után szabadon.
2020. évben új hullám a divatvilágban: a 60+-os, az „ezüstmodellek”. A divatvilág képviselői rájöttek: a szépség nem csak a fiatalságé, hanem a méltatlanul elfeledett, ősz hajú generációnak is szerepe van a szépségiparban. Magyarországon Vámos Magda fedezte fel 2017-ben, a Coco Chanel hasonmását és avatta manökenné Nagy Edit"Coco"-t, aki a 70-es éveiben jár.
A szupermodell fogalom kialakulása
„I am not Superman, I am a supermodel”
Egy történet szerint Janice Dickinson az első önjelölt szupermodell.[9] Szerinte amikor egyszer az ügynöke felhívta a figyelmét arra, hogy túl sokat dolgozik, amivel vigyáznia kellene, mert nem egy Superman, mire Dickinson csak annyit válaszolt, „lehet, hogy nem Szuperman, hanem egy szupermodell vagyok!”.[10]
Más beszámoló szerint a szupermodell fogalom megjelenése és kialakulása[11] az 1960-as évek első divatikonjának, Twiggynek köszönhető.[12]
Magyarország első szupermodellje a légiesen karcsú, arisztokratikus megjelenésű Keresztes Orsi volt az 1960-as években, aki elsők között szerepelt a párizsi nagy divatházak bemutatóin, így a Nina Ricci kifutóján is, de a legszebb hazai haute couture modelleket is ő viselte.
Az 1970-es évekig használták a kifejezést. Az Állami Artistaképző Intézetben 1974-ben indult az első manöken tanfolyam, ahol már fotómodell, illetve manöken oklevelet kapott a végzett manöken.
Manöken Feor: 5122-04
Magyarországon az 1970-es évek elején vetődött fel komoly formában egy egységes, többoldalú alkalmazásra szolgáló foglalkozási jegyzék kidolgozásának igénye,így a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR–08) meghatározása szerint a modell, manöken rendezvényeken, termékbemutatókon, szakmai kiállításokon, és más eseményeken, illetve reklámokban divat és egyéb termékeket, árukat mutat be.
Ismertebb divatmodell volt a hetvenes-nyolcvanas években, többek közt „Pataki Ági, az érzékien ártatlan Fabulon-lány és a Metál Lady Bíró Ica.”[16]
A modell vagy más elnevezéssel manöken jellemző tevékenységei:
a manöken válogatásokra (castingokra) jár
viseli, használja a kötelező formai kellékeket, ruházatot (manökenként szükség szerint cseréli azokat)
divatbemutatókon a kifutón, illetve magazinokban megjelenő fotókon bemutatja a ruhatervezők kollekcióit
reklámokban modellként szerepel
Hostess, reklámarc, divatmodell Feor: 5122-02
a feladatról egyeztet a megrendelővel, megbízóval
tájékozódik a munkaterületről (pl. árubemutató esetében a bemutató helyszínéről)
átveszi, átnézi a termék-, illetve divatbemutatón használatos eszközöket, ruhadarabokat
árubemutatókon közreműködik a standok elkészítésében, berendezésében, a tájékoztató feliratok kihelyezésében
előkészíti, kínálja a reklámozandó terméket, árut (pl. élelmiszerkóstolásnál)
fogadja az érdeklődőket, vendégeket
ismerteti, bemutatja az eladásra kínált áruk, termékek jellemzőit és használatát
igyekszik felkelteni a vásárlók érdeklődését
árubemutatók után a megmaradt termékeket összecsomagolja
ruházati termékeket mutat be az érdeklődőknek, kereskedőknek és leendő vásárlóknak egyaránt
árumintákat ad át, katalógusokat és reklámanyagokat oszt ki az érdeklődőknek
tájékoztatást, információt nyújt a vásárlási lehetőségekről, a termék fő jellemzőiről