Rastko Močnikkal és Slavoj Žižekkel az Elméleti Pszichoanalízis Társaság (Društva za teoretsko psihoanalizo) alapítója, amely tudományos szervezetnek a legfőbb célja, hogy a lacani pszichoanalízist és a német idealizmust szintézisbe vonják.
1982-től a Ljubljanai Egyetem tanára; a doktori értekezését Hegel A szellem fenomenológiája művéből írja. 2010-től vendégkutató a maastrichti Jan Van Eyck Akadémián.
Mladen Dolar fő érdeklődési területei a hegeli filozófia, a dialektika, a pszichoanalízis, ám foglalkozik esztétikai kérdésekkel is, ír filmkritikákat, politikafilozófiai esszéket, zeneelméleti műveket. Különös érdeklődési területe a hanggal kapcsolatos filozófiai, nyelvészeti, etikai és politikai diszkusszió.
Művei
Magyar nyelven még nem jelent meg könyve, egyetlen tanulmánya olvasható csupán magyarul:
Mladen Dolar: A felvilágosodás öröksége. Foucault és Lacan. Nappali ház. 1992 (4). 1: 63-71.[1]
Mladen Dolar Slavoj Žižek társaságában.
Angol nyelven
Opera's Second Death (New York: Routledge, 2002), társszerző: Slavoj Žižek
A Voice and Nothing More (Cambridge: MIT Press, 2006)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Mladen Dolar című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Mladen Dolar című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.