A millenniumi ünnepségek keretében Budapesten 1896. október 5. és október 28. között rendezett bajnokság volt az első magyarországi nemzetközi sakkverseny. Megszervezésének ötlete 1891-ben merült fel először, de csak öt évvel később sikerült a szükséges támogatás megszerzése. A 13 résztvevő körmérkőzést játszott október 5-22. között. Az első helyen holtverseny alakult ki, ezért október 24-28. között 4 játszmából álló döntőt játszott Mihail Csigorin és Charousek Rezső. Az időkeret az első 30 lépésre 4 óra, majd 15 lépésenként 1 óra volt. A játszmák minden nap fél tízkor kezdődtek, és a fél kettőkor tartott ebédszünet után délután 4-kor folytatódtak. A verseny fővédnöke gróf Zichy Jenő, a versenybíró Havasi Artúr volt.
A millenáris verseny mezőnye hasonló volt az év nyarán rendezett nürnbegi világversenyéhez. Az ott díjat nyert játékosok közül csak Emanuel Lasker és Wilhelm Steinitz maradt távol a novemberi világbajnokság miatt, de szerepelt Maróczy Géza, Siegbert Tarrasch, Harry Nelson Pillsbury, David Janoowski, Carl August Walbrodt és Carl Schlechter. Magyarországot hárman képviselték: Maróczy Géza, aki kezdetben szervező feladatokat látott el, de Szemjon Alapin visszalépése miatt mégis játszott, a 23 éves Charousek Rezső és Noa József.
A versenyt a Vigadóban rendezték meg.[1] A döntő utolsó mérkőzését az országgyűlési választások miatt a Lipótvárosi Kaszinóban játszották le.[2]
Eredmény
Körmérkőzés
Döntő
|
1
|
2
|
3
|
4
|
Összesen
|
Csigorin
|
1
|
1
|
0
|
1
|
3
|
Charousek
|
0
|
0
|
1
|
0
|
1
|
Jegyzetek
- ↑ Nemzetközi sakkverseny Budapesten. Pesti Napló, XLVII. évf. 274. sz. (1896. október 5.) 3. o.
- ↑ Charousek és Csigorin. Pesti Napló, XLVII. évf. 297. sz. (1896. október 28.) 6. o.
Források