Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte el (1921). Schaffer Károly mellett volt a budapesti ideg- és elmekórtani klinikán tanársegéd. Az 1930-as évek elejétől előbb a lipótmezei, majd az angyalföldi elmegyógyintézet főorvosaként működött. 1939-ben az USA-ba utazott, hogy előadásokat tartson; de a fasizmus növekvő térhódítása miatt nem tért vissza. 1949-től az Illinois-i Egyetem tanára volt. 1950-ben monográfiája jelent meg az oneirophreniáról, melyet először írt le, illetve vezetett be az elmekórtani irodalomba.
Munkássága
Budapesti működése idején, a világon elsőként vezette be a skizofrénia nagy jelentőségű konvulziós terápiáját mesterséges epilepsziát kiváltó anyagok segítségével. Amerikai tartózkodásának idején a pszichiátriai betegségek immunkémiai alapjainak vizsgálata foglalkoztatta. Nevéhez fűződik a Nor-imipramin és a Ditran antipszichotikumok bevezetése a klinikai gyakorlatba. Megszervezte az American Society of Biological Psychiatry-t. Megalapította és haláláig szerkesztette a nemzetközi tekintélyű Journal of Neuropsichiatry című folyóiratot.
Családja
Szülei Meduna Ferenc könyvelő és Eisler Gizella voltak. 1934. június 1-jén, Budapesten házasságot kötött Varga Klárával.[6]
