Matthew Arnold a middlesexi Lalehamben született 1822 karácsonyán. William Wordsworth a közelben lakott, és a család barátja volt. Arnold már középiskolás korában megnyert egy magazin által szervezett esszépályázatot. 1841-ben ösztöndíjat nyert Oxfordba, a Balliol College-ba, ahonnan remek eredményekkel és egy diplomával távozott. Rövid kitérő után állást kapott az egyetemen, majd magántitkár és őfelsége egyik iskolafelügyelője lett. Két hónapra rá feleségül vette Frances Lucy-t. Hat gyermekük született (Thomas, Trevenen William, Richard Penrose, Lucy Charlotte, Eleanore Mary Caroline, William Masefield).
Munkája révén rengeteget utazott Angliában, sok időt töltve vonatokon, várótermekben és kis városkák szállodáiban. A vasút hiánya miatt korábban még egyetlen angol író vagy költő sem utazhatott annyit, mint Arnold.
1852-ben kiadták második verseskötetét (Empedocles on Etna, and Other Poems). 1857-től költészetet tanított az Oxfordi Egyetemen. Ő volt az első, aki latin helyett ezt angolul tette. 1859-ben Európában utazgatott, hogy vizsgálja az európai oktatási gyakorlatokat.
Egy Matthew Arnoldnak állított emléktábla a londoni Chester Square 2 szám alatt.
Doveri part (Dover Beach) című 1867-es költeménye, mely egy rémálomszerű világot festett le, ahonnan a régi vallásos igazságok eltűntek, kifejezi azon nézetét, miszerint az emberi szeretet az emberiség egyetlen védelme a sötétséggel szemben. Ezt gyakran szokták a „modern érzékenység” (modern sensibility) egyik első példájaként emlegetni. Arnold legjobb költeményeiben egyértelműen felfedezhető Wordsworth hatása, ahogy ezt ő maga is elismeri a kötet előszavában.
Néhányan Arnoldot tekintik az angol romantika és modernizmus közötti hídnak. Szimbolikus látképei tipikusnak számítottak volna a romantikus időszakban, azonban kételkedő és pesszimista nézetei inkább a modernistákra jellemzőek. Néhány írásának racionalista jellemvonását támadta az olvasóközönség, mégis nagy hatással volt korára.
Irodalomkritikája
Arnold első irodalomkritikájának a verskötetéhez írt 1853-as Előszó (Preface to the Poems) számít. Ebben kifejti, hogy miért cenzúrázta saját magát, és ezek alapján miért hagyta ki az Empedocles on Etna című versét a kötetből. Számára a költészet témája, a görögökre jellemző stílus tisztasága, valamint Goethe és Wordsworth irodalmi hagyatéka rendkívüli fontosságú.[10]
Essays in Criticism című írása a mai napig nagy hatással van a kritikusokra. Az ebben lévő esszék közül az egyik leghíresebb a The Study of Poetry. Ebből kiderül, hogy Arnold szerint a legfontosabb tényező egy vers bírálatakor, hogy az mennyire igaz és komoly. Eszerint ChaucerCanterburyi meséitől Arnold nem volt elragadtatva. Arnold továbbá úgy vélte, hogy az olyan komoly művek, mint Shakespeare-éi és Miltonéi, jelenthetné az összehasonlítási alapot más költeményekkel.
Nem a spanyol hosszas haláltusája, nem dús angol, ki görnyed, hogy kufár partját öntözze minden aranyár, nem franciák őrült hejehujája, a magas eget hasigassa bár, nem is a jenki mohó durvasága, s nem a német szószátyár butasága a hősi szép élet reménye már. Magyar! Te váltsd meg az emberiséget! Idézd föl lánctörő hősök korát, szülessen újjá ez a holt világ! Idézd az ősi görög hősiséget, mely Szalamisz fokán szent lángban égett szirtre sújtva Xerxész hajóhadát!
Magyarul
Témaválasztás a költészetben; ford. Molnár Miklós; in: Hagyomány és egyéniség. Az angol esszé klasszikusai; vál. Európa Könyvkiadó munkaközössége, közrem. Ruttkay Kálmán, Ungvári Tamás, utószó Abody Béla, jegyz. Abádi Nagy Zoltán; Európa, Bp., 1967
Jegyzetek
↑ abSNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ abFind a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
