Le Tissier egész pályafutását a Southampton csapatánál töltötte, mielőtt 2002-ben amatőr csapatokban kezdett játszani. Hűségét nagyon értékelték a Southampton rajongói, a Le God (Az Isten) becenevet kapta tőlük.[1]
Kreatív támadó középpályás volt, kiemelkedő technikai képességekkel,[2] a Southampton történetének második legsikeresebb gólszerzője Mick Channon mögött és 1990-ben megkapta a PFA Év fiatal játékosa díját. Az első középpályás volt, aki átlépte a 100 gólt a Premier League-ben és kiemelkedő büntetőrúgó volt (48 próbálkozásából 47-et értékesített),[3] minden idők egyik legjobbjának tekintik a büntetőpontról.[4]
A Southampton 1985-ben igazolta utánpótlás csapatába a 17 éves Le Tissiert, aki egy évvel később kapott profi szerződést. A Norwich City elleni 4–3-as vereség során mutatkozott be a felnőtt csapatban és a szezon végére hat találata volt 24 bajnokin, amik közé tartozott egy mesterhármas a Leicester City ellen. Első két gólját pályafutása során a ligakupa harmadik fordulójának újrajátszásában szerezte, a Manchester United ellen, 1986. november 4-én, mikor 4–1-re nyertek a Szentek. Ez volt Ron Atkinson utolsó mérkőzése a United padján, 48 órán belül kirúgták. Le Tissier 19 alkalommal lépett pályára az 1987–1988-as szezonban és egyszer se talált be, de a következő évadban már kilenc gólt lőtt 28 találkozón.
Az 1989–1990-es szezonban a PFA Az év fiatal játékosának választotta, a bajnokság egyik legsikeresebb góllövője volt, hússzor talált be, a Southampton hetedik lett a bajnokságban, a legmagasabb helyezésük az előző öt évben.
Le Tissier legtöbb gólját az 1993–1994-es szezonban szerezte, mikor 25 találata volt a bajnokságban. Az évad végén megkapta a Szezon gólja díjat a Match of the Day-től, a Blackburn Rovers elleni találatáért, mikor 35 méterről átemelte barátját, Tim Flowers-t.
Az 1990-es években gyakori volt, hogy Le Tissier volt az egyetlen játékos a Southampton csapatában, aki legalább tíz gólt tudott szerezni, nagy szerepet játszott abban, hogy soha nem estek ki az élvonalból pályafutása során. Első hét évadjában a Premier League-ben ötször is közel álltak a kieséshez, egyszer csak gólkülönbségük mentette meg őket. Ebben az időszakban több nagy csapat is le akarta szerződtetni, mint a Chelsea, a Tottenham Hotspur és a Manchester United, de Le Tissier maradt, visszavonulásáig. 1995 nyarán a Chelsea 10 millió fontos ajánlatot tett érte, amivel a legdrágább angol labdarúgó lett volna, majd később a Blackburn Rovers is hasonló ajánlatot tett játékjogáért.[6]
2000. április 2-án egy utolsó percben szerzett büntetővel megszerezte 100. gólját a Premier League-ben, a hatodik játékosként és az első középpályásként.[3]
Gólt lőtt csapata utolsó mérkőzésén a The Dell stadionban 2001. május 19-én az Arsenal ellen.[7] Ez lett egyben utolsó gólja a Southampton színeiben, annak ellenére, hogy többször is pályára lépett a 2001–2002-es szezonban. Utolsó mérkőzésére a West Ham ellen került sor 2002. január 30-án,[8] majd márciusban bejelentette, hogy visszavonul, folyamatosan kiújuló vádlisérülése miatt.[9]
↑Matthew Le Tissier. Sports Illustrated. [2010. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 29.)
↑ abGiles, Robert: The Timeline of Matt le Tissier (amerikai angol nyelven). Footie Central | Football Blog, 2015. március 12. (Hozzáférés: 2023. március 29.)
