Már zilahi gimnazista korában megjelentek első versei a Szilágyság című lapban; s írásai a Pásztortűzben. 1928-ban átszökött Magyarországra, Hajdúszoboszlóra. 1930-ban Debrecenbe költözött és bölcsészdoktorátust szerzett. 1937 elején kapott állást a városi levéltárban Tóth Endre költővel együtt. 1940-től ő töltötte be a Debreceni Egyetemen a román nyelvi lektor szerepét is. 1944-ben bombatámadás áldozata lett.
Munkássága
Versei és tanulmányai jelentek meg debreceni lapokban. Irodalmi munkássága mellett jelentősek archaikus hangulatú fametszetei (Arany JánosToldijához, Nagy-Kállói Fényes István Krónikájához, amely az ő gondozásában jelent meg 1943-ban), könyvdíszei stb. Tagja volt az Ajtósi Dürer Céhnek.
Családja
Szülei: Mata Ferencz és Krayz Gizella voltak. Felesége, Leitner Rózsa volt.[2]
Művei
Nyíladozó emberi elme. Thalestől Sokratesig (filozófiai értekezés, Debrecen, 1941)
Erdész Ádám: Mata János. Rajzok, metszetek Mata János és Kner Imre levelezéséből; MMBKT, Békéscsaba, 2018 (Labor omnia vincit)
Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen, 2009.