A Princetoni Egyetemen szerezte diplomáját, majd 1981-ben a Yale Egyetemen a PhD fokozatát a mexikói Bonampak maja lelőhely falfestményeiről írott disszertációjával.[4] 1981-nem oktató lett a Yale-en[5] 1998-ban lett az egyetem művészettörténeti professzora. 2008-ban kinevezték a Yale College, az egyetem alatt működő főiskola történetének első női rektorává,[6] mely posztot 2014-ig töltötte be.[7]
Ezenkívül betöltötte a Yale művészttörténeti, latin-amerikai történeti és régészeti tanszékvezetői posztját is különböző időszakokban.[8] 2019 januárjában Getty Research Institute igazgatója lett Los Angelesben.[9]
1986-ban az Linda Schele mellett a kurátora (valamint a díjnyertes katalógus szerzője) volt a Királyok vére című nagy nemzetközi jelentőségű maja művészeti kiállításnak (The Blood of Kings: A New Interpretation of Maya Art).[10] 2004-ben vendég-kurátora volt a washingtoni National Gallery of Artban, illetve Fine Arts Museums of San Franciscoban a The Courtly Art of the Ancient Maya címmel megrendezett kiállításnak. E kiállítás katalógusát Simon Martin majakutatóval együtt írta.
Projektek, publikációk
Miller sok éven át tevékenykedett számos tudóstársával együtt a mexikói Bonampak falfestményeinek feltárásán, rekonstrukcióján.[11] Ebből a munkából két átfogó kiadvány született, a The Murals of Bonampak 1986-ban és a Claudia Brittenham-mel közösen írt The Spectacle of the Late Maya Court; Reflections on the Murals of Bonampak kötet 2013-ban.
Számos más könyvet is írt szerzőtársakkal vagy egyedül, amelyek a széles közvélemény tájékoztatására szolgálnak, mint a Maya Art and Architecture, az The Art of Mesoamerica valamint a The Gods and Symbols of Ancient Mexico and the Maya: An Illustrated Dictionary of Mesoamerican Religion című kötet.
2017 síkra szállt a fennmaradt négy maja írásmű, a mexikói maja kódex eredetisége mellett. A kézirat hibáit annak tulajdonította, hogy ez a mű egy vidéki művész szerény alkotása lehetett.[12]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Mary Miller című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
