Martos Ferenc (író)
Martos Ferenc , született Mittelmann [6] (Arad , 1875 . január 10. – Budapest , Erzsébetváros , 1938 . november 24. )[7] [8] magyar író, költő, színműíró, operett-librettista, újságíró, lapszerkesztő.
Élete
Martos (Mittelmann) Ferenc (1847–?) gyártulajdonos és Hertschka Adél[9] fiaként született kikeresztelkedett zsidó családban. A gimnáziumot Aradon végezte, majd szüleivel a fővárosba költözött. A Budapesti Tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott. Az Országos Magyar Diákszövetség elnökeként egy évig szerkesztette az Egyetemi Lapok at. 1896–1914 között a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tisztviselőjeként dolgozott. 1894-től belső munkatársa a Pesti Napló nak , majd a Budapesti Hírlap nak , 1900 és 1902 között Fővárosi Lapok at szerkesztette. Írói pályáját versekkel és regényekkel kezdte, és színművekkel folytatta, majd 1904-től csak operettlibrettókat írt.
Házastársa Deutsch Gizella volt, akivel 1908. július 8-án Budapesten kötött házasságot.[10] Gyermekük: Martos Veronika.
Sírja a Farkasréti temetőben található.
Főbb művei
Iza (versek, Budapest, 1896)
Mariette (regény, Budapest, 1900)
Titánia (versek, Budapest, 1902)
Balassa Bálint (verses színmű, Budapest, 1902)
Simonyi óbester (vígjáték, Budapest, 1903)
Muskátli (vígjáték, Budapest, 1906)
Szent Péter esernyője (színmű, társszerző: Bakonyi Károly, Budapest, 1907)
Operettlibrettók és egyéb zenés darabok
Bob herceg (operett, zeneszerző: Huszka Jenő , bemutató: Budapest, 1902)
Aranyvirág (operett, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1903)
A granadai vőlegény (regényes daljáték, zeneszerző: Báhnert József, bemutató: Budapest, 1905)
Gül Baba (operett, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1905)
Tüske rózsa (operett, zeneszerző: Jacobi Viktor , bemutató: Budapest, 1907)
Tündérszerelem (regényes daljáték, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1907)
Van, de nincs (operett, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1908)
100 év múlva (revü, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1908)
Jánoska (fantasztikus játék, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1909)
A kis gróf (operett, zeneszerző: Rényi Aladár , bemutató: Budapest, 1911)
Leányvásár (operett, társszerző: Bródy Miksa , zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1911)
Szökik a nagysága (énekes bohózat, társszerző: Bródy Miksa, bemutató: Budapest, 1913)
A kis király (operett, társszerző: Bakonyi Károly , zeneszerző: Kálmán Imre, bemutató: Budapest 1914)
Sybill (operett, társszerző: Bródy Miksa, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest 1914)
Zsuzsi kisasszony (operett, társszerző: Bródy Miksa, zeneszerző: Kálmán Imre, bemutató: Budapest, 1915)
A pacsirta (operett, zeneszerző: Lehár Ferenc , bemutató: Budapest, 1918)
Pillangó főhadnagy (operett, társszerző: Harmath Imre , zeneszerző: Komjáthy Imre , bemutató: Budapest, 1918)
Cigánygrófné (operett, verseit írta: Kulinyi Ernő , zeneszerző: Vincze Zsigmond , bemutató: Budapest, 1920)
Lili bárónő (operett, zeneszerző. Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1919)
Anna-bál (operett, zeneszerző: Volkmann Róbert művei után Vincze Zsigmond, bemutató: Budapest, 1925)
Alexandra (operett, zeneszerző: Szirmai Albert , bemutató: Budapest, 1925)
Kitty és Kató (operett, zeneszerző: Rényi Aladár, bemutató: Budapest, 1926)
Hajtóvadászat (operett, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1926)
Éva grófnő (operett, zeneszerző: Szirmai Albert, bemutató: Budapest, 1928)
Katica (operett, zeneszerző: Márkus Alfréd , bemutató: Budapest, 1929)
Fordítások
Katonadolog (verses játék, írta: André Sylvane és Jean Gascogne, bemutató: Budapest, 1897)
A veréb (verses játék, írta: Louis Artus, bemutató: Budapest, 1906)
A múlt (verses játék, írta: Victorien Sardou , bemutató: Budapest, 1907)
A kék egér (verses játék, írta: Julius Horst és Alexander Engel, bemutató: Budapest, 1915)
Jegyzetek
Források